Olcsóbb és biztonságosabb lakótelepi élet megteremtése a célja a 100 lépés program újabb hat intézkedésének – mondta tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Budapesten, az angyalföldi Gyöngyösi úti lakótelepen. A miniszterelnök szerint a kormány által most meghirdetett hitelprogrammal 14-15 ezer lakás és az ebben élők életkörülményeinek javításához járulnak hozzá. A hitelből az önkormányzatok és a lakóközösségek az épületek környezetének korszerűsítését, felújítását is megvalósíthatják.
Gyurcsány Ferenc elmondta: a távfűtéssel sok gond van, legfőképpen az, hogy drága. A távfűtéses lakásban lakók 30 vagy éppen 60-70 százalékkal is többet fizetnek az egyéni fűtéssel rendelkezőknél. A kormányfő szerint még az idén öt-tíz százalékkal csökkennek a távfűtés árai, változatlan gázárak mellett. Gyurcsány Ferenc azt ígérte, hogy a szolgáltatók teljes költség-felülvizsgálata mellett a technológiai felülvizsgálat is megkezdődik még ebben a fűtési szezonban.
A lakótelepen élők biztonságérzetének javítása céljából még az idén további tizenegy helyen alakul meg a lakótelepi rendőrség (ebből három Budapesten, három Nyíregyházán, kettő Debrecenben, valamint egy-egy Budaörsön, Kaposváron és Miskolcon). A Gyöngyösi úton a lakótelepi rendőrőrs felállítása után csaknem 30 százalékkal csökkent a bűnözés – mondta a miniszterelnök.
– Elindítjuk a Panel Plusz hitelprogramot, hogy azok a lakóközösségek, önkormányzatok is részt vehessenek a panelfelújítási programban, amelyek nem rendelkeznek elegendő önerővel – jelentette ki a miniszterelnök. Az állami támogatás a felújítási költség egyharmadát, lakásonként 400 ezer forintot biztosít, amennyiben az önkormányzat és a lakóközösség is ugyanennyivel – 400-400 ezer forinttal – járul hozzá a korszerűsítéshez. Ha a lakók vagy az önkormányzat nem tudja biztosítani a rá eső lakásonkénti 400 ezer forintot, akkor hitelt vehet fel rá. A 20 milliárdos forrással bíró Panel Plusz hitelt 15 éves futamidőre öt–hat százalék közötti kamat mellett vehetik igénybe. Ez havi 1900 forintos kamatköltséget jelent, majd pedig a hároméves türelmi idő leteltével 3300 forintos tőketörlesztést havonta.
A megélhetési gondokkal küzdők kamatterhét az állam magára vállalja.
Azok, akik ma lakásfenntartási támogatásra is jogosultak (az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 százalékát, és a lakásfenntartási kiadások a háztartás jövedelmének több mint 20 százalékát teszik ki), havi 1900 forintos kamattámogatásban részesülnek. – Támogatást adunk a távfűtéses lakások egyéni hőszabályozásának kialakításához, a távfűtés költségeinek mérsékléséhez – jelentette ki Gyurcsány Ferenc. Elmondta: – Lehetővé tesszük, hogy a panelprogram állami támogatására és a Panel Plusz hitelprogramra a lakások egyéni fűtésszabályozását megvalósító lakóközösségek is pályázhassanak. A szabályozható fűtés és az egyéni hőfogyasztás beruházási költsége 20–80 ezer forint, ami rövid időn belül, három-négy év alatt megtérül az alacsonyabb fűtésszámlában.
A lakótelepi rendőrségek létrehozásával egyre több lakótelepen válik biztonságosabbá az élet – vélik a panelprogram alkotói. A bejelentés szerint a lakótelepek közbiztonságának javítása céljából felgyorsítják a lakótelepi rendőrségek létrehozását.
A pályázati források felhasználhatók lesznek új közösségi helyek, találkozási pontok létrehozására, parkok, játszóterek létesítésére, fejlesztésére, gondozására, a helyi közlekedésbiztonság megteremtésére, a civil szervezetekkel, kitüntetetten a társasági közös szervezetek képviselőivel való együttműködés erősítésére.
Túl sokhoz túl kevés. Akár jónak is tűnhetne a panelfelújítási program, ám sikerét mégis bizonytalanná teszi, hogy az önkormányzatok és a lakosság számára is egyharmad-egyharmad társfinanszírozási rész van előírva – mondta Langer Iván, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke. Ezt ugyanis egy-két vidéki helyhatóságon kívül egyetlen önkormányzat sem fogja tudni teljesíteni. Például a fővárosi kerületek kilencvenszázalékos vagyonvesztésben vannak. Az egyharmad rész kifizetése a lakosság jelentős részének is komoly gond – tette hozzá Langer.
Ha a programot teljes egészében sikerülne kiaknázni, akkor csaknem 24 milliárd forint jutna felújításra. Hogy ez mekkora összeg, azt Langer szerint jól mutatja, hogy egy lakás bruttó felújítási költsége 1-1,2 millió forint. Ez alapján pedig 20-24 ezer otthonra kerülhet sor, így a lakáspiac e szegmensének teljes rendbetétele csak évtizedek alatt megoldható. Langer szerint a feladathoz 100 milliárd forintra lenne szükség. Emlékeztetett rá, hogy a szocialisták a 2002-es választások idején még ekkora öszszegről beszéltek.
Az elnök szerint a megoldás hosszú távú kamatmentes kölcsönök biztosítása lenne minimum 15 éves futamidővel, ahol a havi törlesztőrészlet nem haladná meg a 3000-4000 forintot. Ekkora törlesztőrészletet a szerényebb jövedelmű családok és a nyugdíjasok is vállalnának. Szociális alapon támogatni a felújítást viszont azért lehetetlen, mert hazánkban nincs szociális térkép, s nem tudni, ki a rászorult.
Gneth Zoltán, a Társaság a Lakásépítésért civil szervezet elnöke lapunknak kifejtette: a végleges programot nem ismeri, de általánosságban úgy véli, nem egyedi területekre koncentráló elképzelésekre van szükség, hanem városrészeket kellene komplex módon felújítani.
Szakemberek és ellenzéki képviselők korábban aggályosnak nevezték, hogy a jövő évi költségvetés terhére vállal kötelezettséget a programban a kormány, ezzel pedig „feléli a jövőt”. Úgy vélik, ez a lépés akár a költségvetési törvényt is sértheti. Múlt héten Hiller István pártelnök – a távirati iroda közlése szerint – azt mondta: az MSZP arra kéri a kormányt, hogy enyhítse a lakótelepen élők problémáit. Hozzátette: a lakótelepeken élők, „vannak, akiknek panelprolik, nekünk olyan barátaink, akik hagyományosan támogatnak minket, olyanok, akikért felelősséget érzünk, olyanok, akikért tenni akarunk, és arra kérjük a kormányt, hogy intézkedéseivel, terveivel és a tervek megvalósításával az ismert problémákon enyhítsen”. A számok azonban mást mutatnak: amíg az Orbán-kormány utolsó évében 15 ezer panellakás felújítására került sor, addig a múlt esztendőben mindössze hatezerre.
Mádi László fideszes országgyűlési képviselő a miniszterelnök szavaira úgy reagált az MTI-nek: „A bejelentett lépések a lakosságot sújtó eddigi kormányzati megszorítások után előrelépésként értékelhetők ugyan, de érdemi áttörést nem jelentenek a panellakásban élők gondjainak enyhítésére. Hiába kínálnak újabb hitellehetőséget a lakásfelújításhoz, ez nem valódi megoldás, (…) amennyiben ugyanis elmarad a nyugdíjak, bérek megfelelő emelése, a munkahelyek számának növelése, a panelekben élőknek komoly gondot fog okozni a kölcsön visszafizetése.” Véleménye szerint az önkormányzatok számára biztosított hitellehetőség szintén csak korlátozott megoldás: „a helyhatóságok jelentős része már a fizetésképtelenség határán van a rossz kormányzati politika által okozott súlyos eladósodás miatt”.
A németek színeznek és összenyitnak. Németország első panellétesítményét, a berlin-lichtenbergi Splenemann-telepet 1923-ban építették holland mintára. Az ötvenes évektől kezdődően megvalósult az NDK nagyszabású, szocreál szellemű lakótelepprogramja, amelynek eredményeképp az ország lakosságának zöme átlagosan negyven négyzetméteres betonlakásokba költözött. A rossz minőségű falanszterépítmények felújításakor ugyanakkor sokat segített az a körülmény, hogy a lakások 95 százaléka a kommunizmus jegyében a legutolsó kilincsig ugyanúgy nézett ki, ezért ugyanazt a technikát tudták alkalmazni északon és délen egyaránt. A német építésügyi minisztérium jelenlegi lakásfelújítási programjában 2,6 milliárd eurós összeget kíván 2009-ig fordítani a panellakások renoválására. A magyar turisták számára is ismeretes, milyen eredményeket tudnak felmutatni a keletnémet nagyvárosok, elég, ha Drezdára, Berlinre vagy Erfurtra gondolunk. A legtöbb lakótelepet élénk színűre festették, miután tudományos felmérésekkel igazolták, hogy a szürkés betontömbök lakói között kimutathatóan magasabb a bűnözők száma. Az alapterületet az újraegyesítés után megnövelték az egymás melletti lakások összenyitásával. A német szakminisztérium az elért sikerek mellett attól tart, hogy a lakáséhség mellett építészeti okokból a régi épületekből mintegy háromszázötvenezret le kell bontani. Thomas Janicki építésügyi miniszter szerint elsősorban a bolygóvárosok lakásainak vannak rossz túlélési esélyei. Az összességében sikeresnek nevezhető keletnémet panelprogramnak azonban más vetületei is vannak. Miután számos lakást felépítettek a keleti országrészben, sokan a munkahely hiánya miatt kénytelenek elhagyni otthonukat, és a jobb megélhetés reményében az ország nyugati felébe költöznek, ahol viszont új egzisztenciát – és jóval drágább lakást – kell építeniük. (B. A. I.)
