Választások nélküli neoliberális hatalomátvétel Bulgáriában

Egyre több jel utal arra, hogy Bulgáriában nem pusztán ügyvivő kormány alakult, hanem egy átfogó politikai átrendeződés zajlik. A kritikus hangok szerint az új liberális kabinet nem a gazdasági nehézségek, az euró bevezetése miatt emelkedő árak vagy a tisztességes választások előkészítése köré szervezi tevékenységét, hanem saját embereit helyezné kulcspozíciókba az igazságszolgáltatásban, a rendőrségen és a belügyminisztériumban.

Az Andrej Gjurov vezette ügyvivő kormány múlt csütörtökön tette le hivatali esküjét a parlamentben (Fotó: LinkedIn)

Választások nélkül ragadták magukhoz a hatalmat – így vélekednek Bulgáriában a Folytatjuk a változást–Demokratikus Bulgária (PP–DB) koalíció ellenzői a kormányváltásról. Az Andrej Gjurov vezette ügyvivő kormány múlt csütörtökön tette le hivatali esküjét a parlamentben. Az új miniszterelnök hivatalos célként az április 19-re kiírt előre hozott parlamenti választások megszervezését és a politikai stabilitás biztosítását nevezte meg.

Andrej Gjurov, a nemzeti bank volt alelnöke, Bulgária ideiglenes miniszterelnöke (Fotó: AFP)

A kabinet azonban már a megalakulását követő napon komoly politikai vitába keveredett. Sztoíl Cicelekov, a „tisztességes választásokért” felelős miniszterelnök-helyettes kinevezése körül botrány robbant ki korábbi ittas vezetési ügye, valamint édesapjának állítólagos titkosszolgálati múltja miatt. Az ügy akkora visszhangot váltott ki, hogy Cicelekov pénteken kénytelen volt bejelenteni lemondását.

Премиерът Андрей Гюров: С младите хора гледаме в една посока – спазване на закона и честни избори https://t.co/nZPfcld7S5 pic.twitter.com/xov3TZVcAk

— Министерски съвет (@GovBulgaria) February 20, 2026

Menesztések a napirenden

Nem csupán a miniszterelnök-helyettes személye váltott ki ellenérzéseket. Andrej Jankulov igazságügyi miniszter kinevezése is heves vitát gerjesztett. Jankulov korábban a bolgár Soros-körökhöz sorolt Antikorrupciós Alapnál tevékenykedett, és bejelentette: kezdeményezi a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács (VSzSz) plénumának összehívását az új megbízott legfőbb ügyész menesztése érdekében. A jelenlegi megbízott főügyész, Boriszlav Szarafov 2024 óta tölti be tisztségét, jogállását a VSzSz több alkalommal is megerősítette. A miniszterrel kapcsolatban olyan állítások is napvilágot láttak, amelyek szerint korábban nyomást gyakorolt a belügyi szervekre egy pedofilhálózattal összefüggő ügy kapcsán. A pedofilbotrány körül kialakult politikai vihar miatt az új ideiglenes kabinetet a közbeszédben és a sajtó egy részében „Petrohán-koalíciónak” nevezték el.

Андрей Янкулов: България е в тежка конституционна кризаhttps://t.co/3Q2vJkwgEm

— News Agency BGNES (@BGNES) February 23, 2026

A jobboldali Glasove hírportál értesülései szerint az új megbízott belügyminiszter pénteken jelezte: javasolni fogja Ilijana Jotova elnöknek a belügyminisztérium főtitkárának és helyettesének leváltását, valamint a Petrohán-ügyben dolgozó nyomozók menesztését is.

Történt mindez – a portál állítása szerint – anélkül, hogy részletesen megismerte volna a folyamatban lévő vizsgálatok anyagát. A bírálók szerint a liberális erők célja a tragédia körüli politikai iratok eltüntetése.

Saját rendőrséggel kell nekivágni a következő parlamenti választásoknak

– mondta korábban Aszen Vaszilev, a PP–DB párt elnöke. 

Meglepő külügyminiszteri kinevezés

Meglepetést keltett Nadezsda Nejnszki kinevezése is külügyminiszterként. A politikus korábban már betöltötte ezt a tisztséget a Kosztov-kormány idején (1997–2001), valamint az Európai Néppárt alelnöke is volt. Első nyilatkozatában Nejnszki közölte: felülvizsgálják, milyen kötelezettségeket vállalt a leköszönő Zseljazkov-kormány a Donald Trump által kezdeményezett Béketanács keretében. Hangsúlyozta, hogy még mindig nem ismert teljes mértékben az aláírt dokumentumok tartalma, és tisztázni kell, nemzetközi szerződésről van-e szó. A ratifikáció kérdését addig elhalasztanák, amíg a jogi és pénzügyi keretek nem tisztázódnak.

Kritikusok szerint Nejnszki külpolitikája az Európai Néppárt irányvonalát, valamint a Trump- és Orbán-kritikus álláspontot követheti. Georgi Markov volt alkotmánybíró lapunknak úgy nyilatkozott:

a Biden-adminisztráció idején a szófiai amerikai nagykövetség jelentős befolyást gyakorolt a bolgár bel- és külpolitikára, és véleménye szerint ezt a szerepet most a brit diplomácia veheti át.

Választásokra készül Bulgária – ezt jelzik a felmérések

A bolgár közéletben egyre többen vetik fel, hogy a parlamenti ambíciókat vállaló Rumen Radev volt államfő és korábbi helyettese, a jelenlegi elnök, Ilijana Jotova, valamint a neoliberálisok között politikai összhang és stratégiai koordináció állhat fenn. Amennyiben azonban igazolódna, hogy Radev a neoliberális erőkkel készül kormányozni, politikai hitelessége súlyosan sérülhet, és Jotova esélyei is romolhatnak az ősszel esedékes elnökválasztáson.

A legfrissebb előrejelzések alapján egyetlen párt sem szerezne önálló parlamenti többséget. A Trend kutatóközpont felmérése szerint Rumen Radev új politikai formációja jelentős előnnyel vezet. A részvétel 3,1 millió fő körül alakulhat, ami 10-12 százalékkal nagyobb választói aktivitást mutat az előző parlamenti választásokhoz képest. A kutatás szerint öt párt biztosan bejutna a parlamentbe: Rumen Radev új politikai formációja 32,7 százalékkal az első helyen végezhet, utána következhet a GERB–SZDSZ koalíció 20,4 százalékkal.

Harmadik helyre kerülhet a Folytatjuk a Változást–Demokratikus Bulgária (PP–DB) koalíció 10,9 százalékkal, amely a felmérés szerint további támogatottságcsökkenést mutat. A DPSZ–Új Kezdet 10,5 százalékon stabilan a negyedik helyen szerepel. Az ötödik helyen a Vazrazsdane (Újjászületés) párt áll 7,8 százalékkal.

Hasonló eredményekre számít a MarketLinks felmérése is, amely szerint Radev jelenleg a legnépszerűbb bolgár politikus: támogatottságát 51 százalékra mérték. Ha most tartanák a választásokat, 25,5 százalékot érne el; a GERB–SZDSZ-koalíció 15,4, a PP–DB 12,5, a DPSZ–Új Kezdet 10,5, míg a Vazrazsdane 4,5 százalékon áll.

Mi történik, ha nem alakul kormány?

Ha az áprilisi előre hozott választások után az új parlament ismét képtelen stabil kabinetet alakítani, az alkotmány szerint az államfő újra ügyvivő kormányt nevezhet ki. Ebben az esetben az elnöki intézmény befolyása tovább erősödne, és a jelenlegi irányvonal – amelyet ellenzői neoliberális kormányzásként jellemeznek – folytatódhatna. A politikai spekulációk egy másik forgatókönyvet is felvetnek: Rumen Radev miniszterelnökként, Ilijana Jotova pedig államfőként alkothatna hatalmi tandemet. Bár ez jelenleg hipotetikus lehetőség, a bolgár közéletben egyre többen latolgatják ennek következményeit.

A következő hetek döntő jelentőségűek lehetnek. Kiderül, hogy az ügyvivő kabinet valóban technikai, választásszervező szerepet tölt-e be, vagy egy új politikai erőstruktúra alapjait rakja le Szófiában.

Borítókép: Az Andrej Gjurov vezette ügyvivő kormány múlt csütörtökön tette le hivatali esküjét a parlamentben (Fotó: LinkedIn)