Rekordpénz érkezik a családokhoz: európai élmezőnyben a magyar háztartások hitelállomány-növekedése

Példa nélküli bővülést produkált a magyar hitelpiac a tavalyi év végén. A lakossági hitelezés valósággal felrobbant, köszönhetően az Otthon start program sikerének, ami történelmi csúcsra repítette a szerződéskötéseket. A háztartások hitelállománya közel 15 százalékkal nőtt, amivel Magyarország dobogós helyre került az Európai Unióban. A vállalati szektor is ébredezik, de a bankok már óvatosabbak a jövőt illetően.

A fix 3 százalékos hitelezésű Otthon Start programot népszerűsítő köztéri plakát Debrecenben Forrás: Czeglédi Zsolt / MTI Fotószerkesztőség

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb jelentése szerint a magyar hitelpiac elképesztő hajrát produkált 2025 utolsó negyedévében. A háztartási hitelállomány éves szinten 14,7 százalékkal bővült, ami európai viszonylatban is kiemelkedő teljesítmény: ezzel hazánk Bulgária és Litvánia mögött a harmadik helyet szerezte meg az uniós rangsorban. A növekedés motorja egyértelműen az állami támogatással megtámogatott lakáshitelezés volt.

Magyarország dobogós a háztartási hitelállomány növekedésében. 
 Fotó: Mediaworks

Lakáshitelek az élen

Az új lakossági hitelszerződések értéke történelmi csúcsra, 1304 milliárd forintra ugrott, ami 81 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Ezen belül a lakáscélú hitelek kibocsátása jelentős, 130 százalékos növekedést mutatott, elérve a 799 milliárd forintot. A növekedés oka elsősorba az Otthon start program, amelynek keretében 16,4 ezer szerződést kötöttek 575 milliárd forint értékben.

A program alapjaiban rendezte át a piacot: a kamattámogatott hitelek aránya a korábbi 27 százalékról 81 százalékra ugrott. A kedvező, legfeljebb 3 százalékos kamatnak köszönhetően az átlagos ügyfélkamat decemberre 3,6 százalékra csökkent, ami hatalmas könnyebbséget jelent a családoknak a piaci, átlagosan 6,4 százalékos kamatokhoz képest.

A vállalati szektor is ébredezik

Nemcsak a lakosság, hanem a cégek is bátrabban fordultak a bankokhoz. A vállalati hitelállomány 7,5 százalékkal nőtt, ami ugyan elmarad a lakossági száguldástól, de még így is bőven meghaladja a 2,8 százalékos uniós átlagot. Különösen biztató, hogy hosszú idő után először, a bankok harmada tapasztalta a vállalati hitelkereslet élénkülését, főleg a forinthitelek és a rövid lejáratú konstrukciók iránt. A kkv-szektorban a Széchenyi kártya-program kamatcsökkentése hozott új lendületet.

Mi várható idén?

A bankok várakozásai vegyesek. Az MNB felmérése szerint a pénzintézetek nettó 21 százaléka már a lakáshitel-kereslet mérséklődésére számít 2026 első felében, miután lecseng az Otthon start kezdeti rohama. Ugyanakkor a fogyasztási hitelek és a vállalati kölcsönök terén további bővülést várnak. A személyi kölcsönök piaca már most is pörög: a fokozódó versenynek köszönhetően a kamatok 14,5 százalék közelébe csökkentek, a kibocsátás pedig 31 százalékkal nőtt.