Innen és túl

Annak ellenére, hogy Magyarországon tucatnyi nemzeti kisebbség él, több olyan is akad köztük, amely – ki tudja, miért – csak nagyon ritkán kerül a média érdeklődésének középpontjába. Az egyik ilyen népcsoport a magyarországi horvátok közössége. Mi, magyarok a horvátokat többnyire értékőrző, hagyománytisztelő népként ismerjük, akik gondosan ápolják nemzetiségi kultúrájukat, s méltán büszkék tradícióikra.
Hazánkban ma hozzávetőleg 70 ezer horvát él, közülük csaknem húszezren Baranyában. A térség horvát kultúrájának központja a pécsi Miroslav Krleza Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon, ahol mintegy 250 diák folytatja tanulmányait.
– A horvátokról az elmúlt évtizedekben kialakultak bizonyos sztereotípiák, amelyek főként a népviselethez, a tánchoz, illetve a népzenéhez köthetők – mondja Győrvári Gábor, a pécsi horvát iskolaközpont igazgatója. – Iskolánk programjában fennállásának 53 éve alatt mindig is hangsúlyosan jelentek meg ezek a tartalmak, az utóbbi időben azonban – amellett, hogy változatlanul súlyt helyezünk a hagyományőrzésre és a nemzetiségi népismeretre – egyre nagyobb figyelmet fordítunk arra, hogy további oldalainkról is megismerjenek bennünket.
A magyarországi horvátok ugyanis nemcsak a néphagyományok őrzésében jeleskednek, hanem számos más területen is. A tanári karban van például pedagógus, aki a horvát tudományos kutatóintézet munkájába kapcsolódott be, és olyan is akad, aki a Matica Hrvatska irodalmi alapítvány pécsi alapszervezetének megalapításában vett részt.
Az iskola gyermeklétszáma évek óta folyamatosan emelkedik, ami Győrvári Gábor szerint főként azzal magyarázható, hogy a szülők egyre inkább felfigyelnek az anyanyelvi oktatás jelentőségére.
A folyosón a szünetben egyaránt hallani magyar és horvát szót. A gyerekek többsége természetesen horvát nemzetiségű, de vannak, akik magyar családból érkeztek, sőt olyanok is, akik egy másik nemzeti kisebbséghez tartoznak.
– Nemrég érettségizett egy diákunk, aki német anyanyelvű volt, német tanítási nyelvű általános iskolába járt, majd a gimnáziumot a nulladik év beiktatásával nálunk kezdte, s mire végzett, három nyelven tudott magas szinten kommunikálni – folytatja az igazgató. – Ő ma, több volt diákunkhoz hasonlóan, a zágrábi egyetemen tanul. Ezekben az esetekben az iskolaválasztást természetesen nem érzelmi tényező, az anyanyelvhez való kötődés motiválja, hanem sokkal inkább az, hogy a szülők felmérik a jövőben, az európai regionalizmusban rejlő lehetőségeket. Ha megvalósul a határok átjárhatósága, s tovább bővül az unió, a nyelv szerepe egyre inkább felértékelődik – véli Győrvári Gábor.
Az iskola tavaly óta részt vesz egy uniós programban, amelynek címe: Nemzeti értékek a közös Európában, s amely épületbővítést, illetve úgynevezett Twinning programot foglal magában. A teljes beruházás 1 millió 650 ezer eurót tesz ki, amelyből 1,4 milliót az építkezésre, 250 ezret pedig a tananyagfejlesztésre fordítanak. A tananyagot a dél-dániai egyetem munkatársai dolgozták ki általános iskolai, gimnáziumi és egyetemi oktatáshoz, saját tapasztalataik alapján. Dánia déli határvidékén ugyanis hasonló koncentrációban élnek a németek, mint nálunk Baranyában a horvátok, és ahogy Németországban a határ túloldalán dánok, úgy Horvátországban magyarok élnek. Az oktatási program célja, hogy a határvidékek fiatal nemzedékei magas szinten ismerjék a szomszédos nemzetek kultúráját és hagyományait. A Twinning keretében emellett tréningprogramokat is szerveznek, amelynek során a tanárok nemcsak a tantervekkel ismerkedhetnek meg, hanem a tantervek részét képező kisebbségi témákkal is. Az iskolaigazgató szerint a program kifejezetten sikeresnek mondható.
– Kizárólag kedvező eredményekről számolhatok be, hiszen rengeteg hasznos ötletet, tanácsot kaptunk. S mivel iskolánk egyben a magyarországi horvát pedagógusok továbbképző központja is, tapasztalatainkat tovább tudjuk adni. A program egyébként három nyelven – magyarul, horvátul és angolul – hozzáférhető, amennyiben azonban a horvátot szerbre, ukránra vagy románra módosítjuk, más határ menti régiókban is alkalmazhatóvá válik.
S hogy mit jelent ma horvátnak lenni Magyarországon? A horvát kisebbség önálló intézményrendszerrel rendelkezik, ami a kulturális autonómia teljes hátterét biztosítja számára. Pécsett horvát színház működik, ahol – noha állandó társulat nincsen – rendszeresek az előadások évi két-három premierrel. Az anyanyelvi oktatás pedig a Miroslav Krleza iskolaközpontnak köszönhetően megvalósul az óvodától a gimnáziumig, illetve az egyetemig.
– A kisebbségi lét, a horvát nemzetiséghez való tartozás számunkra semmilyen formában nem jelent hátrányt, konfliktusok pedig egyáltalán nincsenek – állítja Győrvári Gábor –, ráadásul kórházi főorvosoktól kezdve jogászokon át egyetemi tanszékvezető tanárokig nem egy ismert, vezető beosztású személy van, aki nyilvánosan is a horvát nemzetiséghez tartozónak vallja magát. Ez pedig külön presztízst ad közösségünknek.
A horvát–magyar kapcsolatoknak sajátosan meghatározó eleme a balkáni háború emléke, amely Baranyában különösen élénken él.
– Menekültek nagy számban érkeztek régiónkba, ahol üresen álló harkányi nyaralóban, borospincében vagy présházban leltek átmeneti otthonra. Az ilyen találkozások során az emberek felismerték, hogy hasonlóan gondolkodnak, hasonló kultúrához tartoznak, s mindez rendkívül szorosra fűzte és nagymértékben elmélyítette a két nép barátságát.
A decemberi népszavazás idején sok szó esett arról, hogy Zágráb minden horvát számára biztosítja a horvát állampolgárságot. Ez pedig korántsem politikai porhintés, hanem olyannyira valóság, hogy az iskola diákjai között szép számmal akadnak magyar–horvát kettős állampolgárságúak. Az anyagi támogatások Horvátországból az Országos Horvát Önkormányzathoz érkeznek, s az elosztásukról is ott döntenek. Zágráb emellett nemrég a szomszédos országokban élő horvátok rendelkezésére bocsátott egy tengerparti üdülőt is Pag szigetén, amelynek kezelője szintén az Országos Horvát Önkormányzat, s amelynek felújításához a horvát kormány, illetve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 100-100 millió forinttal járult hozzá. A tantermek a tengerparton sem hiányoznak: a nyaraláshoz ugyanis hozzátartozik a horvát nyelvvel és kultúrával való foglalkozás is.