Ítéletidő a Forma–1-ben

Gyaníthatóan már Bernie Ecclestone sem a régi, ám ő csak anynyit mond, hogy az idők változtak meg. A Forma–1 eddig tökéletes ura, a sorozat kereskedelmi jogainak birtokosa nosztalgiázva emlékszik a régi szép időkre, például az 1991-es adelaide-i futamra, amikor a szakadó esőben a rajttól vonakodó pilótákat egyenként „meggyőzve” ültette be az autójukba. Az már más kérdés, hogy az ítéletidőben a mezőny nagy része ütközött vagy kisodródott, és a 17. körben leintették a futamot, a lényeg, hogy ő megint keresztülvitte az akaratát.
Múlt vasárnap Indianapolisban nem sikerült neki. A Forma–1 1950 óta íródó krónikájában most először esett meg, hogy csak hat autó sorakozott fel a rajtrácson. A történet lényege: a Michelin olyan abroncsokat szállított hét partnercsapatának, amelyek alkalmatlanok voltak az itteni pályán való versenyzésre. Egészen pontosan csupán a döntött oválkanyar amortizálta le a gumikat nagy sebességnél, de ez éppen elég lett volna a balesetveszélyhez. A Michelin ezt kivédve lassítót szeretett volna beépíttetni az ominózus kanyarba, a szabályokat író FIA (Nemzetközi Automobil-szövetség) viszont úgy reagált, hogy lassító nélkül sem kell feltétlenül gyorsan menni. A sikánnal pedig a három Bridgstone-gumit használó csapatot, a Ferrrarit, a Jordant és a Minardit büntetnék, s különben is, nem a gumihoz kell megtalálni az ideális pályát, hanem fordítva. A felek hosszas huzavona után Bernie Ecclestone közbenjárására sem jutottak közös nevezőre: a McLaren, a Williams, a Renault, a BAR, a Toyota, a Sauber és a Red Bull autói csak a felvezető kört tették meg, utána a boxba hajtottak.
Azonban jobban tették volna, ha el is rajtolnak, és legalább egy kört megtesznek, átcammognak azon a rettenetes kanyaron – ahol az egész alaphelyzetet megteremtve a pénteki szabadedzésen Ralf Schumacher összetörte defektet kapó Toyotáját –, és demonstratíve csak utána szállnak ki a versenyből. Mert akkor a FIA sem küldhette volna el az érintett istállóknak azt a hűvös eleganciával fenyegető levelet, amelyben szabálysértésekként sorolja, hogy megtiltották pilótáiknak a versenyzést, s egyébként is elmulasztották jelezni a visszalépést. Márpedig a rajtrácson 45 perccel a rajt előtt már nem lehet módosítani. A jövő szerdai párizsi meghallgatáson persze mindkét oldalon lesznek majd jogi csűrés-csavarások, mert a levelezések alapján úgy tűnik, az sem eldöntött, hogy a futam a felvezető körrel vagy a rajttal kezdődik-e hivatalosan. (Labdarúgásban bezzeg egyszerű a helyzet: ha a bemelegítés után a csapat leszalad a pályáról, és nincs ott a kezdő sípszónál, akkor bizony nem állt ki.) És így a büntetéseket is problémás feladat kiosztani.
S nyilván a „megbüntetett” nézők esete is szóba kerül majd. Legalábbis erre utal Max Mosley FIA-elnök talányos bejelentése, miszerint a versenyre átlagosan 100 dolláros jegyekkel kilátogató 160 ezer főt a Michelinnek és a hét istállónak valamilyen módon ki kell engesztelnie. De nem Amerikában lennénk, ha ennek már nem mentek volna elébe: bizonyos coloradói Larry Bowers csalás miatt bírósági eljárást kezdeményezett a Nemzetközi Automobil-szövetség, a pályát üzemeltető Indianapolis Motorspeedway és a Michelin cég ellen is. És Amerikáról lévén szó, az se kizárt, hogy megnyeri a pert.
Azt egyelőre nem tudhatjuk, mit veszített a Forma–1, de a történtek után még inkább időszerű foglalkozni azzal is, hogy 2007-ben lejár az az úgynevezett Concorde-egyezmény, amelyet a csapatok képviselői Ecclestone-nal kötöttek az együttműködésük szabályozására. S bizony nagy az elégedetlenség. A brit üzletembernek talán ezért fáj igazán a feje, nem is az indianapolisi futamon történtek miatt.