Tíz személyiség közül kellett a nézőknek kiválasztani a legnagyobb cseh címre legméltóbbnak tartott személyiséget az első nevezési fordulóban. IV. Károlyt, a prágai egyetem alapítóját, hidak és katedrálisok építőjét – akit a cseh történelmi hagyomány a „haza atyjaként” is emleget – az 1918-ban létrehozott Csehszlovák Köztársaság első elnöke, Tomas G. Masaryk követi a sorban. Harmadik helyre a nézők ma is élő személyiséget, Václav Havel exállamfőt sorolták. A sorban Havel után „a népek tanítómestere”, Comenius áll. A nagy reformátor Husz János a tíz legnagyobb cseh közt a hetedik, Antonin Dvorak világhírű zeneszerző a nyolcadik, Karel Capek író a kilencedik helyen szerepel. A felmérésből kiviláglik: más nemzetekkel ellentétben a csehek a középkorból választották ki a legnagyobb nemzettársukat. A britek az ehhez hasonló szavazásban Winston Churchillt, a franciák De Gaulle-t, a németek pedig Adenauert állították nemzetük elé első számú követendő példaként. A felmérés során a fogadóirodákban már a végeredmény kihirdetése előtt a tippelők kétharmada, sok tízezer személy IV. Károlyra szavazott. Az eredmény kihirdetéséről sugárzott adást közel kétmillió néző követte végig. A verseny leginkább a felsőfokú végzettségűeket szólította meg.
*****
Emlékezés. Esterházy Jánosra (1903–1957), a mártírhalált halt csehszlovákiai magyar politikusra emlékeztek szombaton a csehországi magyarok. Az ünnepi megemlékezést az észak-morvaországi Mírovban tartották, ahol a helyi várbörtönben fogva tartott Esterházy János 1957. március 8-án tragikus körülmények között elhunyt. Hamvait a család a hivatalos kérések ellenére máig nem kapta meg. (MTI)

Kórházból üzent Reviczky Gábor – életmentő beavatkozás előtt áll