Már az Árpádok óta fontos átkelőhely a Zagyván az alsó-jászsági Jánoshida. A két és fél ezer lelkes település kapujában, a széles gátak között csordogáló folyó hídja mellett Szent János szobra emlékeztet Jánoshida nevének eredetére. A XIII. században „Iwanushyda” alakban felbukkanó helynév az előző ezredforduló idejének erős bizánci hatását mutatja, amelynek szívós hagyományaként máig Szent Ivánnak nevezzük a nyári napforduló ünnepét (és seregnyi településünket). Június 24-e Keresztelő Szent János születésének szakrális emléknapja. A bibliai Szent Erzsébet fiúgyermeke a jámbor hagyomány szerint éppen fél évvel Jézus előtt látta meg a napvilágot, mindkét időpont az esztendő fontos csillagászati fordulóihoz kötődik, a párhuzamos életpályák mellett ez is fontos szerepet játszott Krisztus megkeresztelőjének kiterjedt kultuszában.
Rejtőzködő műemlékeink sorában nem csak azért nagyon értékes a jánoshidai templom, mert Szolnok megye minden középkori épülete elpusztult a török hódoltság alatt. A képen látható XVIII. századi szép barokk homlokzat szinte elrejti a mögötte lévő, rendkívül izgalmas román kori részleteket. Az első templom alapítása ugyanis – a premontrei rend hagyománya szerint – 1186-ban történt ezen a helyen. Az akkor alig két évtizede Magyarországra érkezett szerzet atyja, Szent Norbert a franciaországi Prémontré erdejében egy János tiszteletére szentelt kápolnában erősítette hitét a küldetésre és a remeteségre. Első rendháza hazánkban éppen a Zagyva vidékén, Garábon létesült 1171 körül, és a közelben épült fel a premontreiek kökényesi és hatvani (Szent Margit-)prépostsága is.
A jánoshidai, szintén préposti rangú, román stílusú egyházat az 1536. évi török támadás rombolta le. A félig elpusztult község 1550-ig az egri várbirtokhoz tartozott, majd 1686-ig a töröknek adózott. A hódoltság után előbb jászok és kunok népesítették be, 1693-tól azonban a Brünn melletti zabdrovici konvent lett a falu földesura. Pflender Miksa apátplébános morvaországi és dunántúli telepeseket hozatott Jánoshidára, és ő kezdte meg a templom renoválását. Az újraépítés 1757-ben fejeződött be, a nyugati tornyon látható díszes kőcímer Matuska Kristóf prépost donációja.
A barokk és korai klasszicista ízlésben készült épületben egészen az 1970-es évekig lappangtak a középkori előzmények. A mai hajónál jóval rövidebb, téglalap alakú hajó, a korai, oktogonális főapszis és a két – szintén sokszögzáródású – szimmetrikus mellékszentély a Kozák Károly régész által vezetett ásatás során tárult fel 1971 és 1973 között. A déli oldalon azóta látható a faragott kváderkövekből gondosan falazott mellékszentély, félköríves tölcsérablakaival és bélletes kapuzatával. Minden részlet a XII. és XIII. század fordulójának szinte királyi színvonalú kivitelezéséről árulkodik.
A templombelső páratlan lelete is három évtizede került napvilágra. A diadalívtől északra eső harántfalon kőfaragványmező részletei bontakoztak ki: a bal felső sarokban álló fegyveres lovagfigura kétségkívül az építkezés idején, 1192-ben szentté avatott László királyt ábrázolja, amint harcba indul a kunok ellen. E kő domborműben a legkorábbi magyarországi Szent László-legendát csodálhatjuk. Tegnap a Jánosokat, Ivánokat ünnepelhettük, holnapután a híres Lászlókat köszöntjük.
origo.hu
Kik voltak a legkegyetlenebb magyar sorozatgyilkosok? A válasz megrázó
