Már az írásbeli érettségik első napján (május 9., hétfő), a magyarvizsgák alatt több bejelentést kaptunk arról, hogy a gyerekek egy része idő előtt jutott a középszintű tételek birtokába. Este hatkor aztán a MTV Híradója bemutatta azt az aznap hajnalban készült anyagot, amely a reggel nyolckor kezdődő magyar vizsga tételeit tartalmazta. Az oktatási tárcánál órákon keresztül senki sem reagált a hírekre, majd Sipos János közoktatási helyettes államtitkár bejelentette, hogy szolgálati titok megsértése miatt feljelentést tettek a Nemzeti Nyomozó Irodánál, mert információik szerint valaki vasárnap este felrakta a világhálóra a magyarvizsga feladatainak egy részét.
Időközben azonban elterjedt, hogy már a másnapi matematika-feladatsor is elérhető a világhálón. Még a vizsgát megelőző este egy telefonáló négy feladatot diktált be lapunknak a másnapi dolgozatból. A feladatokat azonnal továbbítottuk az Oktatási Minisztériumnak, ahogy az MTV is átnyújtotta az oktatási miniszternek a birtokába jutott tételsort. Magyar Bálint azonban annak ellenére sem fújta le a matematikavizsgát, hogy már az azt megelőző nap legalább két forrásból értesült a tételek kiszivárgásáról. A rendőrség a televízió riporterét és a Magyar Nemzet újságíróját is tanúként hallgatta ki az ügyben.
A matematikavizsga reggelén (május 10., kedd) egyre több helyen bukkantak fel a középszintű tételek, és nemcsak a matematika-, hanem a hátralévő vizsgatárgyak tételsorai is, a matúrát azonban megíratták. Aznap délután aztán Magyar Bálint bejelentette, hogy a hátralévő vizsgatárgyakból új tételeket nyomtatnak, s azokat rendkívüli biztonsági intézkedésekkel szállítják ki a tételátadóhelykere. Az új feladatsorokat csak a vizsga napjának reggelén adják át az iskolaigazgatóknak. Az oktatási ombudsman ugyanakkor kijelentette: nagyon sokan ismerték a matematikatételeket, és ezzel súlyosan sérült a diákok esélyegyenlősége.
Egy nappal később a miniszter érvénytelenítette a matematikaérettségit. Az ebből a tárgyból felvételiző mintegy 30 ezer diákot a vizsga újraírására kötelezte, a többiek pedig választhattak, hogy megismétlik a vizsgát, vagy az év végi jegyük kerül az érettségi bizonyítványba. A döntés kapcsán több alkotmányjogász is felvetette, hogy a döntés jogszerűtlen, és ha ez így marad, perek százai indulhatnak. Magyar Bálint azonban azóta is azt állítja, hogy döntése legális. A rektorok eközben arra biztatták a diákokat, hogy mindenképpen írják újra a vizsgát, mert ha a későbbiekben felvételizni akarnak matematikából, akkor nem fogadják el az év végi jegyet matúraként. Május 29-én körülbelül a diákok fele, negyvenháromezer tanuló érettségizett újra ebből a tárgyból.
Magyar Bálint szerdán azt is elismerte, hogy a kiszivárgott középszintű tételeket nem látták el ugyanolyan biztonsági csomagolással, mint az emelt szintűeket. Ezt azzal indokolta, hogy nem volt rá anyagi keret. Emlékeztetőül: az oktatási miniszter közlése szerint 50 millió forintba került volna a speciális csomagolás, ezzel szemben a botrány 250 millió forint többletköltséget rótt az államra és ezáltal az adófizetőkre.
Csütörtökön újabb hiba borzolta a kedélyeket: a német emelt szintű matúrán nem a vizsgán használt hangkazettához kapcsolódtak a tételsor kérdései. Ennek oka az volt, hogy miközben új tételeket nyomtattak, a feladatokhoz tartozó hanganyagot elfelejtették kicserélni. A hibát a diákok vették észre. Az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont (OKÉV) vizsga közben juttatta el a helyes kérdéssort az iskolába, amit a tanárok sokszorosítottak. Öt nappal később történt még egy baki: az informatikavizsga során többször leállt a szoftver, ráadásul az eredeti tételek alapján rendezték meg az érettségit.
A botrány közepette a Nemzeti Nyomozó Iroda szolgálatititok-sértés miatt folytatott nyomozást az ügyben. Négy nappal a magyarvizsga után három fiatalt gyanúsítottak meg a tételek nyilvánosságra hozatalával, kettőt közülük őrizetbe is vettek. Már a nyomozás kezdetén több jogász felvetette, hogy az oktatási tárca nem megfelelően titkosította a feladatlapokat, mert nem vezette rájuk a minősítésre utaló, kötelezően feltüntetendő feliratot. Bár a tárca mindvégig tartotta magát ahhoz, hogy a titkosítás a jogszabályoknak megfelelően történt, a rendőrség állásfoglalást kért az ügyben. A Fővárosi Főügyészség ugyan megerősítette a titoksértés gyanúját, a Legfőbb Ügyészség azonban felülbírálta azt. Kimondta, hogy nem volt megfelelő a minősítés, ezért a szolgálatititok-sértés miatt indított nyomozást meg kell szüntetni. A rendőrség megszüntette a három gyanúsított ellen indított eljárást, de vesztegetés miatt tovább nyomoz. Már hónapokkal a matúra előtt is több intő jel figyelmeztetett a biztonsági hiányosságokra, az oktatási tárca mégsem tett semmit a botrány elkerülésére. Lapunk már áprilisban megírta, hogy az előre legyártott érettségi feladatlapokat az OKÉV állítása szerint titkos raktárban őrzik, ám a bárki számára hozzáférhető Közbeszerzési Értesítőben minden érdeklődő megismerheti az épület pontos címét. Azt is közöltük, hogy már hetekkel korábban kiszállították az összes feladatlapot az iskolákba, ahol az intézményeknek kellett gondoskodniuk az őrzésről, a középszintű tételek esetében pedig a szállításról is. A Magyar Nemzetnek több iskolaigazgató is arról beszélt, hogy nem tudják garantálni a feladatlapok megfelelő őrzését, mert nincs erre a célra kialakított helyiségük, biztonsági őrre pedig nem elég a pénzük. Magyar Bálint még a botrány kirobbanása előtt lapunk kérdésére azt mondta: fél évük volt az iskoláknak arra, hogy biztosítsák a feltételeket, a tárca ezzel kapcsolatos külön biztonsági intézkedéseket nem tett.
A tárcavezető mindig tartotta magát ahhoz, hogy aljas támadás történt az érettségi ellen, ami mögött vélhetően politikai motiváció húzódik meg. Azt állította, hogy nem a nyomdából, hanem az iskolákból kerültek ki a tételek, hiszen a nyomtatványokat a kiszállítás után hozták nyilvánosságra. Az ügyészség döntését – amelyben a hatóság megállapította, hogy nem megfelelően titkosították a tételeket – megdöbbentőnek és életszerűtlennek nevezte.
Az érettségizők kálváriájának még mindig nincs vége. Kiderült, hogy a diákok tíz százaléka fellebbezett az írásbeli eredmények ellen. A jogorvoslatot kérő tanulók döntő többsége emelt szinten vizsgázott. Azt mondják, több feladat – különösen történelemből – nem volt világos, egyes esetekben pedig a válaszok között nem szerepelt a helyes megoldás. A középszintű vizsgák pedig túl jól sikerültek. Egy lapunknak nyilatkozó iskolaigazgató szerint átlagosan 85 százalékos teljesítmények születtek, ami példátlanul jó eredmény. Ennek oka, hogy a feladatkészítők – vélhetően az új rendszer bukásától és a lesújtó próbaérettségi-eredmények megismétlődésétől tartva – túl alacsonyra helyezték a lécet.
Különösen súlyos gond ez azért is, mert az idei matúrák – ideértve a közép- és emelt szintet is – kiváltják a felvételi vizsgát is. Sokan már előre tartanak július 26-tól, amikor megállapítják a felvételi ponthatárokat. A középszinten elért kiugróan jó eredmények ugyanis megboríthatják a papírformát, hiszen a középiskolában kiemelkedő eredményt nyújtó diákok általában emelt szinten vizsgáztak. Nem is beszélve arról a hibás jogszabályról, amely előnybe hozza a pontszámításnál a korábban érettségizőket az idén maturálókkal szemben. Egy évekkel ezelőtt vizsgázó úgy is maximális pontszámot érhet el, ha korábbi érettségi ötöse mellé 33 százalékos teljesítményt ér el az emelt szintű matúrán. Ugyanehhez a pontszámhoz egy idén érettségizőnek 90 százalékot kell elérnie a vizsgán.
Aáry Tamás Lajos oktatási ombudsman és Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese is állásfoglalást adott ki az ügyben, és mindketten megállapították, hogy a jogszabály alkalmas az esélyegyenlőség csorbítására és alkotmányosan visszás helyzet előidézésére. A kormány módosította az ominózus rendeletet, így az oktatási miniszternek lehetősége van arra, hogy utólag a teljes felvételi keretszámon belül módosítsa az egyes szakokra felvehető államilag finanszírozott hallgatók számát. Arról azonban nem szól a fáma, hogy mely szakokon csökkenthető a keretszám, ahol pedig növelni kell, ott hány fővel és miért. Arra sincs magyarázat, hogy a tárcavezető utólagos, egyedüli és végérvényes döntésének mi köze van az esélyegyenlőséghez.
origo.hu
Kábítószer-kereskedőket fogtak a rendőrök a Havanna-lakótelepen
