Jön a Gyurcsány-csomag?

A kormányfő ma ismerteti az adózással kapcsolatos módosításokat. Ha a korábbi elképzelés valósul meg, akkor az áfaváltozások a szegényebbeknek drágulást hoznak, míg a társasági adó és az eva kulcsának emelése a cégek versenyhelyzetét rontja.

Csákó Attila
2005. 06. 12. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormány adóreform-javaslatai között sem az egy-, sem a kétkulcsos áfa nem szerepel, mindenképpen többkulcsos lesz az áfa – jelentette ki a pénzügyminiszter szombaton az MTI-nek. Veres János határozottan cáfolta, hogy a napokban egy internetes hírportálon megjelent adómódosítások a kormány javaslatai lennének. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az adóreform-bizottság nyilvánosságra hozott javaslatai között ezek a módozatok is szerepeltek, ám „a kormány javaslatai között nem”. „Az adókat csökkenteni fogjuk, jelenleg folynak a szakmai, előkészítő munkálatok, a hatástanulmányok készítése, s ezek alapján döntünk az áfa, az eva és helyi adó változásáról” – mondta.
Veres János egyedül az ekho 35 százalékos mértékét, illetve az érintettek körét nevezte már eldöntöttnek, így a kormány javaslatában szereplőnek.
*
Hozzátette azonban, hogy az ekho feltételeit sem rögzítették, erre az érintett szervezetekkel megkezdett egyeztetést követően kerülhet sor. Éppen ezért érthetetlennek nevezte az ekhóval kapcsolatban a sajtóban megjelent alkotmányossági aggályokat. „Egy le nem írt változat nem lehet alkotmányellenes” – hangsúlyozta. Kőszegi Márk, a Pénzügyminisztérium sajtóosztályának vezetője tegnap a távirati irodát arról tájékoztatta: a törvény koncepciója tartalmaz bizonyos garanciákat arra, hogy azokat, akiket jelenleg munkaviszonyban foglalkoztatnak, ne lehessen átkényszeríteni az ekho hatálya alá azért, hogy a megbízó csökkentse költségeit.
Veres János pénzügyminiszter az iparűzési adóról még szombaton elmondta, hogy megváltoztatására sok javaslatot mérlegelt a tárca, ezek közül az egyiket közölte az internetes portál, ám ez nem a kormány javaslata.
Oszkó Péter, a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Rt. adópartnere ismertette: az adóreform- bizottság úgy ítélte meg, hogy az áfa felső kulcsának minden egy százalékponttal való csökkentése 50 milliárd forint kiesést eredményezne a költségvetés számára. Ez az érvelés pontatlan és torz, mivel a kulcs csökkentése az áruvásárlások megemelkedését is jelenthetné, ami ellensúlyozhatná a kieső adóbevételt. Oszkó szerint akár 20, akár 21 százalék lenne az egykulcsos adórendszer, a környező államokat tekintve ez nem mérsékelné, viszont könnyen mérhetővé tenné versenyhátrányunkat. Szlovákiában és Lengyelországban ugyanis az egykulcsos rendszer 19 százalékos mértékkel „működik”. Romániában még alacsonyabb a kulcs: 16 százalék. Így a kelet-közép-európai térségben továbbra is Magyarországon érvényesítenék a legmagasabb kulcsot a főbb adónemek vonatkozásában.
A korábbi hírek szerinti 21 százalékos egységes kulcs mégsem lenne az szja esetében, hiszen ezt a kulcsot csak 3,4 millió forintos éves jövedelemhatárig vezetnék be, efelett plusz 15 százalékos szolidaritási adót kellene leróni, ami öszszességében 36 százalékos közterhet jelent. Ha a „szelektálásra” nem kerülne sor, a magasabb keresetűek járnának jól.
Kiszivárgott korábbi elképzelések szerint az áfában a jelenlegi 15 és 25 százalékos kulcs ugyancsak 21 százalék lenne, de bevezetnének egy tízszázalékosat is. Utóbbiba azonban minimális termékkör tartozna. Mivel jelenleg öt- és tizenöt százalékos áfakulcs alá tartoznak az élelmiszerek, a gyógyszerek, a gáz és a távfűtés, döntően áremelést hozhat a változás e termékkörben. Ez pedig legfőképpen a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezőket, a nagycsaládosokat és a nyugdíjasokat sújtaná. A lépés következtében szakértők az infláció 5,2 százalékos erősödését prognosztizálják. Az pedig kérdéses, hogy a jelenlegi 25 százalékos kulcs mérsékléséből adódó árcsökkenést a kereskedők, a szolgáltatók tovább adják-e a fogyasztóknak, vagy „lenyelik” azt.
A társasági adó mértéke a jelenlegi 16-ról szintén 21 százalékra emelkedne. Az öt százalékpontos emelés rontaná a versenyképességet, csökkentheti a befektetői érdeklődést, s visszavethetné az amúgy is lendületét vesztő gazdasági bővülést is. Rosszul járnak az evások is: esetükben a kulcs 15-ről 21 százalékra emelése növelné terheiket.
Nem tudni, mi lesz a sorsa az uniós szabályokkal ellentétes iparűzési adónak. Az EU-ban a tagállamok csak egy forgalmi típusú adónemet alkalmazhatnak, így az áfán kívül más adót nem vethetnek ki a vállalkozások forgalma után.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.