Kétciklusúvá válik a tanárképzés

A jövőben kétciklusúvá teszik a tanárképzést, ám tanári diplomát csak a diákok azon része kap, akik a mesterképzést is elvégzik. Magyar Bálint szerint a minőségfejlesztés érdekében kell változtatni, a Fidesz azonban úgy látja: semmi sem indokolja a lépést, ráadásul a csak alapképzésben részt vevők használhatatlan oklevelet kapnak majd.

Egységesen ötévessé tesszük a tanárképzést a kétciklusú rendszerre való átállás részeként. Tanári diplomát csak a mesterciklus elvégzése után lehet majd szerezni – jelentette ki a napokban Magyar Bálint oktatási miniszter egy konferencián. A tervek szerint a jövőben nem válik szét a felső tagozatos és a középiskolai tanárképzés, mindkettőhöz ugyanazt az ötéves kurzust kell elvégezni. Erősíteni akarják a képzés gyakorlati jellegét, ezért az állam egy további tanulmányi félévet finanszíroz iskolai gyakorlatra, amelynek elvégzéséig nem adható ki a diploma.
A hároméves alapképzésben részt vevők 33 százaléka léphet majd tovább kétéves mesterképzésre. Diplomát ugyan azok is kapnak, akiket nem vesznek fel az emelt szintű kurzusra, ám azzal nem taníthatnak. Az alapképzés során egy szakon képeznek, míg a mesterképzésből két tantárgyi szakképzettséggel lép ki a hallgató. A mesterképzésre felvételt nyert hallgatók választhatnak, hogy pedagógusok vagy pedig ágazati szakemberek, például matematikusok akarnak-e lenni. Az óvodai, a tanítói és a konduktor képzések alapszakként működnek majd, de a jelenleg érvényes négyéves időtartammal.
– Semmi szükség a tanárképzés kétciklusúvá alakítására, ráadásul pazarlás is – mondta lapunknak Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője. Hozzátette: a bolognai rendszer alapvető célja, hogy nemzetközi szinten egységessé tegye a diplomát, így az külföldön is ugyanolyan értéket képviseljen, mint itthon. Nem túl valószínű azonban, hogy egy pedagógus külföldön akarna tanítani. Sió szerint nagyon rosszul járnának az új rendszerrel azok, akiket az alapképzés után nem vesznek fel mesterkurzusra. Az alapszakos diploma ugyanis nem jogosít fel tanításra. Az állam szempontjából is pazarló lenne ez a megoldás, hiszen az általa finanszírozott hároméves alapképzést elvégző, ám a mesterkurzusra be nem jutó hallgatókból nem lenne pedagógus csak akkor, ha saját zsebükből ki tudják fizetni a magasabb fokú képzés költségeit.