Kint a vízből?

A neves magyar hajósok, köztük a földkerülő Gál József által létrehozott üzleti vállalkozás Európában egyedülálló módon húsz egyforma vitorlás hajót vásárolt azzal a céllal, hogy azokat bérbe adja vitorlásversenyekre. A Bavaria 42 Match típusú hajókból álló flotta első versenyén egy vitorlásnak leszakadt a tőkesúlya, felborult, a legénység hat tagja a vízbe került, egyikőjük meghalt. A vizsgálatok kiderítették, hogy a Mira Mare-kupán induló tizenhárom hajó közül hétnél szerkezeti károsodás történt a tőkesúly és a hajó kapcsolódásánál. A társaságnál nehéz helyzet állt elő, és rövidesen eldől, hogy kártérítési igénnyel lépnek-e fel a gyártónál.

Varga Attila
2005. 06. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ön Fa Nándor társaságában első magyarként 1985 szeptembere és 1987 szeptembere között a Szent Jupáttal körbevitorlázta a földet. Valahol azt nyilatkozta, hogy 3000 cikk jelent meg az útról, s úgy érzi, szerencsés ember. Most, amikor egy közel egymilliárd forintos hajózási vállalkozás, az Adriatic Challenge társtulajdonosaként arról cikkeztek, hogy halálos kimenetelű tőkesúlyvesztés történt az egyik hajójukon, valójában mit gondol?
– Egy szocialista országból, a vasfüggöny mögül valakinek elsőként körbevitorlázni a földet igen nagy feladat és teljes siker volt. 1991 és 1996 között a feleségemmel és a kisfiammal ismét körbehajóztam a földet. Az első túrateljesítmény volt, a másik pedig hat évig tartott, s tudományos célokat is szolgált. Kutatók jöttek több alkalommal a hajóra, küldtünk haza talajbiológiai mintákat és planktonokat, s közben ismeretterjesztő sorozatot készítettünk a tv számára. A Szent Jupát-útról 3500 híradás jelent meg, s a mostani adriai tragédia előtt megint sokat írtak a cégünkről. Ugyanis nem jellemző vállalkozásról van szó. Láng Róberttel, aki a vállalkozás befektetője és Gallasz Lajossal céget alapítottunk arra, hogy alapvetően a horvát Adrián olyan flottát hozzunk létre, amelyhez hasonló, egységes versenyzésre használható versenytúraflotta nincsen.
– Most nyáron már lekötött időszakuk lenne?
– Mondhatni, hogy igen. Minden chartercégnek az első évet kell túlélni, s nekünk az első évünk jó kilátásokkal biztatott. A piac jól fogadott bennünket, folyamatosan érkeztek a foglalások: osztrákok, németek, lengyelek, csehek, svédek, ausztrálok és természetesen magyarok szerettek volna a mi hajóinkkal versenyezni. Egyébként az Adriatic Challenge Kft.-t Magyarországon alapítottuk, amely száz százalékban tulajdonosa a hajók üzemeltetését végző horvát cégnek, az Adriatic Challenge d.o.o.-nak. Az Axon-Nelson társaság a hajók tulajdonosa, s a velük kötött szerződés alapján üzemeltetjük a hajókat.
– Beszéljünk az anyagiakról! Egy Bavaria 42 Match ára 40 millió forint lehet, s ebből húszat szereztek be.
– A mi hajóink felszereléssel együtt 140 ezer euróba kerültek. A központ és a telephely működtetése, az alkalmazottak foglalkoztatása további költséget jelent. Ez hárommillió eurós befektetés, illetve finanszírozási konstrukció.
– Úgy tudom, alapos kutatómunka után választották ki a nagy nevű német gyártó hajóit.
– A hajótípus kiválasztásánál döntő fontosságú volt, hogy verseny- és túraszempontoknak egyaránt megfeleljen. Jómagam végigjártam a konkurens cégek gyártósorát is, s az összeszerelési folyamatokba is belenéztem. Tanulmányoztuk a hajókat, a már említett verseny- és túracéloknak való megfelelést, vagyis azt, hogy a fedélzet fölött nagyon jó versenyhajó legyen, a fedélzet alatt pedig kényelmes túrahajóként szolgáljon. A méretei és elrendezése szerint is ez a típus tetszett a legjobban. Érv volt a Bavaria 42 Match mellett az is, hogy a hajótípusnak már volt egy futott éve, s nagyon jó versenyeredményeket szerzett.
– Magyarul, a vitorlázottsága, műszerezettsége rendkívül korszerű, lent a hajótest élettere alkalmas a pihenésre, és olyan konyhája van, ahol még bifszteket is lehet készíteni.
– Míg egy speciális versenyhajónak nagyon puritán a belseje, hiszen minden súlyt kihagynak belőle, hogy könnyebb legyen, itt ez nem szempont. A cél az, hogy versenyérzetet keltsen, azaz a fedélzet fölött egy jó versenyhajó tulajdonságait hozza, viszont lenti élettere a hajón lakó legénység számára igazán alkalmas legyen a pihenésre is.
– Mindhármójuk neve ismert a hajósberkekben. Ez jelentett valamiféle előnyt a tárgyalások során?
– Európában rendkívül nagy a hajózási piac, s az, hogy valaki húsz hajót vásárol, nem meghatározó fontosságú évi háromezer hajót gyártó társulás életében. Hozzáteszem, hogy ennyit venni ritkaság, ezért általában megkülönböztetett figyelmet kaptunk a cégektől, bár e tekintetben a Bavaria volt a leggyengébb. Ügyfélkapcsolati oldalon meglepetések értek minket… A hajókat a szigorú német és európai minőségbiztosítási követelményeknek megfelelően gyártották. Az összes hajó rendelkezett a megfelelő tanúsítványokkal, amelyek garantálták, hogy a tesztelt vitorlásokat teljesértékűen használni lehet. A megvásárolt és tragédiát okozó hajókkal kapcsolatban fontos egy dolgot elmondani. Ezek a hajók sorozatgyártásban készülnek. Közlekedési eszközök, olyan szériahajók, mintha egy ismert autógyártól autót vásárolnánk. Tehát a hajók nem speciálisan nekünk készültek, nem nekünk tervezték, hanem szériahajók, amelyeket a boltban meg lehet vásárolni. Mindezt azért mondtam el, mert felvetődik az a kérdés, hogy egy hajó minőségét illetően a használónak mi a felelőssége. Főleg akkor, ha az első versenyről van szó! Azt hiszem, hogy a dolgot ilyen értelemben egyértelműen tisztáztuk.
– Amikor a tragédia történt, milyen hajózási körülmények voltak?
– Aznap 35 csomós szél volt, amely estére 25–30 csomósra gyengült, ami azt jelenti, hogy erős szeles idő, de ez egyáltalán nem jelentett extrém körülményeket. Normális erős szeles verseny volt, ahol a hajókat megfelelően csökkentett vitorlázattal is teljesértékűen lehetett használni, s ezt a mezőny így is tette.
– Az egyik hajónál leszakadt a tőkesúly, és magával vitte a hajó fenekét. Tragédia történt.
– A hajó ilyenkor eldől, majd fejre áll, árboccal lefelé fekszik a tengerben. A beszámolókból tudjuk, hogy a fedélzeten is és a kabinban is három személy tartózkodott. Ez a típusú baleset az egyik legroszszabb, s hogy úgy mondjam, a legnehezebben túlélhető balesetek közé tartozik a vitorlások esetében, ugyanis semmire sincsen idő. Gyorsan következik be a ledőlés, az árboc lefekszik a vízre, tehát két másodperc alatt 90 fokot elfordul a tengelyétől. Annyira megváltozik mindenkinek a helyzete a hajón, hogy gyakorlatilag cselekvésképtelenné válik a legénység. A vízbetörés azonnal bekövetkezik, s néhány másodperc alatt a hajó fejjel lefelé álló helyzetbe kerül. A nemzetközi statisztikákat nézve a tőkesúly elvesztése esetén még az alapvetőbb vészjelzéseket sem tudják leadni, sőt a legelemibb mentőeszközöket sem tudják üzembe helyezni, holott az a hajón elvileg kézközelben van.
– Tehát előfordulnak ilyen balesetek?
– Ezek a balesetek olyan versenyhajóknál szoktak előfordulni, amelyeket élesen versenyre gyártanak, azaz a nagy sebességű kockázatos konstrukcióknál. Szériahajóknál és sorozatgyártású hajóknál ilyen típusú balesetre az elmúlt harminc évben nem emlékszik senki, még a biztosítótársaság szakértője sem, akikhez pedig ugyancsak befutnak a vitorlásbalesetekről szóló jelzések. Ez a típusú baleset túrahajóknál nem szokott előfordulni, olyan pedig, hogy sorozatosan, tehát egy konstrukcióban találnak hibát, gyakorlatilag még nem fordult elő az európai hajógyártás legutóbbi időszakában.
– A baleset után a verseny félbeszakadt. A horvát tengerészeti hatóság azonnal vizsgálni kezdte a hajókat, de az önök által felkért szakértő, a biztosítótársaság és a gyártó szakértői is dolgoztak. Mit lehet tudni?
– A vizsgálat kimutatta, hogy hét hajónál egyértelmű, szemmel is jól látható szerkezeti károsodás van a tőkesúly környékén. A merevítőbordázaton és a hajófenéken szemmel látható repedések vannak. Az elsődleges műszaki ellenőrzés során megállapították, hogy a hibák azonos jellegűek, és strukturális gyengeségre utalnak. A tőkesúly rögzítése és a műszaki megoldás nem megfelelő. A vitorlás sérülése tervezési vagy gyártási hibára vezethető vissza. Minden szakértő megállapítása azonos. A horvát kikötői kapitányság az összes Bavaria 42 Match típusú hajó kifutását leállíttatta az Adrián.
– A jól induló idényüknek lőttek. Ráadásul nem kis tehertétel a tragikus baleset. A hibák orvoslása után mindent újra kellene építeniük…
– Ne szépítsük a dolgot! Nincsenek bevételeink, csak kötelezettségeink. De van stratégiánk a helyzet kezelésére. A felelősség és a kártérítési kötelezettség nem a miénk. Rossz irányba mutató apró előjel a gyártótól származó minapi közlemény. Olyan irányba próbálják terelni a történtek okát, hogy a hajók – beleértve a tőkesúlyát vesztettet is – azért sérültek, mert talajnak ütköztek. Értetlenül állunk a történtek előtt. Mintha a tényekkel szembe mennének, mi több, a saját érdekeikkel szembe is. A tőkesúly ólomból van, jellegzetes sérülésnyomok lennének rajta. De nincsen, s a tragédia 60 méter mély vízszakasznál történt! A jogi követelésünk megalapozott. Mi eltökéltek vagyunk. A magyar és a nemzetközi vitorlástársadalom szolidáris, s ez a tartás fontos azért, hogy a valódi felelősöket meg lehessen találni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.