A várakozásokkal ellentétben nem jelentette be tegnap napirend előtt a parlamentben Gyurcsány Ferenc, hogy milyen változtatásokat tervez az adók és járulékok területén. A kormányfő jobbára általánosságokat fogalmazott meg, és úgy vélte, a politikai hazugságok csapdájától eltekintve, reálisan értékelve a magyar gazdaság állapota jó, és az adók, illetve járulékok szintje sem magasabb, mint a környező országokban. Mindössze az általános forgalmi adót említette meg olyan elemként, amelyhez mindenképpen hozzá kell nyúlni, ugyanis abban „versenyképességi lemaradás” van. A miniszterelnök szerint a gazdasági növekedés jelenlegi szintjével, ha továbbra is így haladunk („tönkre is megyünk” – jegyezte meg valaki az ellenzéki padsorokból), elérjük 2017–2019 között az Európai Unió mai átlagát, a közösséghez pedig 2030–2038-ra fogunk felzárkózni.
Erre reagálva Áder János (Fidesz) azt valószínűsítette, már csak egyetlen ember elégedett az országban a gazdaság teljesítményével, Gyurcsány Ferenc. – Kezdek aggódni miniszterelnök úr, önnek nagyon rossz tanácsadói vannak, akik rossz számokat közölnek önnel, és olyan helyzetbe hozzák, hogy ezeket ismételgetve egyre kínosabb helyzetbe kerül – fogalmazott. Ezt alátámasztandó utalt arra, hogy Magyarország az élmezőnyből a sereghajtók közé került az unióhoz újonnan csatlakozó országok körében, az ipari export csökkent, a munkanélküliség nőtt, csakúgy mint az államadósság. – Elfelejtett számot adni arról is, hogy az elmúlt három évben 33-szor emeltek adót, és hat új adónemet vezettek be – rótta fel Gyurcsánynak Áder. Herényi Károly (MDF) és Kuncze Gábor (SZDSZ) egyaránt azt hangoztatta a kormányfő szavait kommentálva, hogy a rövid távú gazdaságpolitikai gondolkodást fel kellene cserélni a hosszú távúra. Amíg azonban az SZDSZ elnöke a hosszú távú fejlődés biztosítékát az adócsökkentésben és a költségvetési kiadások féken tartásában látja, addig az MDF frakcióvezetője „arcátlanságnak és hazugságnak” titulálta az adócsökkentésre vonatkozó ígéreteket. Herényi szerint a kiadások csökkentésének lehetőségét kell megvizsgálni, és azt, miként lehet mérsékelni a vállalkozások adminisztrációs terheit.
Információink szerint a tegnapi, adókat érintő bejelentés azért maradt el, mert koalíciós feszültség alakult ki a tervezett törvénymódosítások kapcsán. Kékesi Tibor (MSZP) szerint csupán egy „egészséges vitáról” van szó a kormánypártok között. A költségvetési bizottság MSZP-s alelnöke kifejtette, hogy pártja a 25 százalékos áfakulcs csökkentését, és így az ország versenyképességének növelését tartja fontosnak. A képviselő úgy vélte: APEH-kimutatások alapján nem igaz az az SZDSZ-es érvelés, miszerint az átlagos jövedelműeknek a legmagasabb adókulcs szerint kell adózniuk. Kékesi ugyanakkor bízik abban, hogy megtalálják a kompromisszumos megoldást a vitás kérdésekben, amelyekről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök már a jövő héten be is számolhat a parlament előtt. SZDSZ-es forrásaink szerint kizárólag az áfacsökkentés mértékéről körvonalazódik egyezség (15-21 százalékos volna).
A kelet-közép-európai országok közül Magyarországnak a legbizonytalanabb a gazdasága – hangsúlyozta napirend előtti felszólalásában Varga Mihály, a Fidesz új alelnöke. A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben növekszik az államadósság és a költségvetési hiány, a külföldi hitelminősítő intézetek, befektetői csoportok, valamint az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsa is bírálta hazánk gazdasági teljesítményét. A hiba nem a külföldi elemzők készülékében, hanem a kormányban van – jegyezte meg Varga Mihály, aki rámutatott arra is, hogy a Fitch leminősítette hazánk államadósságát és a forinthiteleket. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára szerint Varga Mihály átvette a Fidesz által évek óta hirdetett populizmust. A magyar gazdaság megfelelően teljesít, szó nincs arról, hogy sereghajtók lennénk a térségben – tette hozzá az államtitkár.
Korrigált családtámogatás
Egyszeri, ötezer forintos, nyár végi családtámogatás bevezetését jelentette be tegnap az Országgyűlésben a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc Vidorné Szabó Györgyi (MSZP) felszólalására reagálva közölte, hogy a kormány a családtámogatási rendszerben tapasztalható nyilvánvaló igazságtalanságokon akar változtatni. Szavaiból kiderült, hogy a száz lépés program keretében néhány hete bejelentett családtámogatási „lépések” módosulnak, ugyanis a három- és többgyermekes családok esetében az igénybe vehető adókedvezményt hatmillió forintra emelik fel, gyermekenként fél-fél millióval növelve a támogatási lehetőséget. A fogyatékkal élők vonatkozásában is változott a helyzet, mivel ők a miniszterelnök bejelentése alapján a 13 ezer forintos családi pótlék helyett 21 ezer forintot vehetnek fel, ám amennyiben egyedülálló szülő neveli a sérült gyermeket, akkor a családi pótlék 23 ezer forint lesz.
Gyurcsány: Ez nem tartozik a hatáskörömbe
Meglehetősen arcpirító pénzköltési technikának lehettünk tanúi a Budapest Airport vonatkozásában, amikor az állami vállalat 4,7 milliárd forintot fizetett volna egy 20 hektáros szántóterületért – jegyezte meg a miniszterelnökhöz intézett azonnali kérdésében Szijjártó Péter. A fideszes képviselő megemlítette azt is, hogy a Trendex nevű cég több száz milliós nagyságrendű megrendelést kapott az utóbbi időben, többek között a Budapest Airporttól. Hozzátette: a Trendex egyik igazgatósági tagja a miniszterelnök korábbi érdekeltségeihez köthető Altus Rt. felügyelőbizottságában is tisztségviselő. Gyurcsány Ferenc válaszában azt mondta: ezek a kérdések nem tartoznak miniszterelnöki hatáskörébe. Szijjártó szerint a kormány folyamatosan az üvegzsebről és a hatékony államról beszél, miközben egy eladásra szánt állami vállalat átláthatatlanul és felelőtlenül szórja a közpénzeket.
MSZP-s taps Csákynak
Lendvai Ildikó (MSZP) napirend előtt azt taglalta, hogy az új államfőnek nem lesz könnyű dolga, mert ízelítőt kapott abból, milyen módszerek „feszegetik az alkotmányosság határait”, kik és hogyan értelmezik az emberi méltóságot. Arra utalva, hogy a köztársaságielnök-választás első fordulójában a Fidesz nem vett részt, Lendvai úgy vélte, az államfőnek azért lesz elődeinél nehezebb dolga, mert előre megalázták őt azok, akik az ország első emberévé tették. A frakcióvezető az MSZP nevében együttműködést kért és kínált az új államfőnek.
Csáky András, az MDF frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy a köztársaságielnök-választást szégyenletes dolgok zavarták meg. Mint fogalmazott, a Szent Koronától néhány méterre fenyegetés, rágalmazás és nyílt hazudozás zajlott, politikusok éltek vissza azzal, hogy a voksolás titkosságának megsértését nem szankcionálják. Az MDF-es politikus szerint pártjának egyenes vonalú ebben a kérdésben a története, ám arra tesznek javaslatot, hogy a nép válassza meg a jövőben a köztársasági elnököt. Csáky az MDF-en kívül MSZP-s padsorokból kapott tapsot. Ismeretes, több orgánumban is megjelent, hogy az államfőválasztás harmadik fordulójában néhány szocialista képviselő Sólyom Lászlót támogatta, egyes MDF-esek pedig Szili Katalint. Utóbbi információt a demokrata fórum határozottan cáfolta.
Korlátoznák az etnobizniszt
Nagy többséggel elfogadta a T. Ház a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló jogszabály módosítását. Ennek értelmében csak azok a választópolgárok vehetnek részt ezután a voksoláson, akik szerepelnek a kisebbségi választói névjegyzékben. Ez utóbbiba csak azok nyerhetnek felvételt, akik esetében a névjegyzékbizottság igazoltnak látja az adott kisebbséghez tartozást. A módosítás az etnobiznisz felszámolását célozza, a korábbi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, a választásokon olyanok vettek részt és jutottak önkormányzati pozícióhoz, akiknek semmi közük sincs az adott kisebbséghez.
origo.hu
A falon át hajtott be egy kamion a családi házba – az ágyában alvó lány súlyosan megsérült
