Jelentős mennyiségű források aknázhatók ki a Nemzeti fejlesztési terv II. kapcsán, ám ehhez jó programok és kormányzati profizmus kell. Sajnálatos, hogy a szakma véleményét nem kérték ki, holott a kész programot rövidesen le kell tenni Brüsszel asztalára – mondta Tolnay Tibor. Az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke kiemelte: 2007 és 2013 között tizenötezermilliárd forint a fejlesztésre fordítható maximális keret. Ezért az Nft II.-ben rejlő lehetőségek miatt a nemzetközi érdeklődés egyre inkább fokozódik a magyar piac iránt. Ennek következtében megindult a tőkeszegény magyar cégek nyugati felvásárlása.
Kreszán Albert, az ÉVOSZ alelnöke a magyar cégek németországi munkavállalásának ellehetetlenítésére hívta fel a figyelmet. Tavaly a német hatóságok 23 cégnél találtak kifogást, s hatnál felmentő ítélettel zárták le az ügyet. Jelenleg negyven cég ellen folyik eljárás, és négy vállalkozás már csődbe ment. Kreszán aláhúzta: ha akarnánk, mi is találnánk olyan német mérnököt vagy alkalmazottat, aki engedély nélkül dolgozik hazánkban, de nem ez a megoldás. Tolnay e kérdés firtatására megjegyezte: a kölcsönösség elvét kellene alkalmazni, ám nemcsak az ellenőrzések, a közbeszerzések terén is. Az elnök kiemelte: amíg az unióban a közbeszerzések döntő részét, 65–90 százalékát a tenderkiíró ország vállalkozói kapják meg, addig nálunk fordított a helyzet. Továbbá a nagyobb volumenű PPP (Public Private Partnership) – magántőke bevonása az állami fejlesztésekbe – programokból a magyar cégek tőkeszegénységük miatt kimaradnak. Szakmai érdekképviseletek kezdeményezik az ágazati bértarifa és minimálbér legkésőbb 2006. január 1-jei bevezetését.
origo.hu
Újabb tó vizében találtak életveszélyes baktériumot
