A kormányfő szerint a szovjet megszállás által országának okozott károkért járó kárpótlást kulturált módon kell megoldani. Mint mondta, az ügyet konkrét egyeztetések útján kell nyélbe ütni. A közszolgálati rádióban elhangzott nyilatkozatában a litván kormányfő hangsúlyozta: nem csak Litvánia formálhat jogot Oroszországgal mint a Szovjetunió jogutódjával szemben a megszállás okozta károk után járó kártérítésre. „Ez a balti államokra, Lengyelországra, Magyarországra és más országokra is vonatkozik” – jelentette ki Brazauskas. A kormányfő azt javasolta, hogy az érintett országok tegyenek közös lépéseket nemzetközi szervezetek közreműködésével a kérdés Oroszországgal való rendezése érdekében. Szót ejtett továbbá arról, hogy az orosz államnak vissza kellene szolgáltatnia a megszállás alatt elhurcolt kulturális értékeket.
*
A litván parlament 2000 elején törvényt fogadott el a szovjet megszállásért járó orosz kárpótlásról, amelynek összegeként 20 milliárd dollárt jelöltek meg. Moszkva határozottan elutasította a követelést, amelyet következetesen provokatívnak és megalapozatlannak minősít. Andrej Kokosin, a duma FÁK-bizottságának elnöke tegnap abszurdnak nevezte a litván miniszterelnök felvetését, akárcsak egy évvel ezelőtt Mihail Fradkov orosz miniszterelnök, aki tallinni megbeszélései után nyíltan kijelentette, Oroszország nem tárgyal erről.
A vilniusi törvényhozás tegnap emlékezett meg a gyász és remény napjáról (1941. június 14.), amely a litván állampolgárokat sújtó első deportálási hullámnak állít emléket. A jelzett napon meginduló, három hullámban lezajlott internálások során mintegy 240 ezer litvánt hurcolták el hazájából. Csak 1941 júniusában 17 ezer embert vittek el Kazahsztánba és Szibériába. Hasonlóan sújtotta a kommunista terror az észteket is, becslések szerint csupán az első napokban a balti ország lakosságának egy százaléka esett a sztálini megtorlás áldozatául.
A három balti állam parlamentje áprilisban közös határozatban hívta fel Oroszországot, hogy ismerje el a balti államok Szovjetunió által végrehajtott megszállását, s ítélje el a (szóban forgó időszakban) okozott igazságtalanságokat és szenvedést, továbbá tegyen lépéseket az észt, a lett és a litván nép kártalanítására az előidézett sérelmekért. Ezt követően a három ország államfője közül csak Vaira Vike-Freiberga lett elnök vett részt a május 9-i győzelem napi moszkvai emlékünnepségen, Valdas Adamkus litván és Arnold Rüütel észt államfő elhárította Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívását.
A magyar kormány nem kívánta kommentálni Brazauskas kijelentéseit, minthogy azok „nem diplomáciai jellegűek” – mondta lapunknak László Boglár kormányszóvivő arra a kérdésre válaszolva, hogy felsorakozik-e országunk a kártérítést kérő országok mögé. Hozzá hasonlóan Polgár Viktor külügyi szóvivő sem kívánt reagálni.
Időközben Szili Katalin a IX. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum megnyitóján kijelentette, hogy Magyarország stratégiai partnernek tekinti a gazdaságát modernizáló Oroszországot, a kapcsolataink pedig mentesek a politikai problémáktól. Az Országgyűlés elnöke nagyra értékelte, hogy Magyarország és Oroszország kereskedelme az elmúlt három évben pozitívan alakul. A mostani esettel kapcsolatosan figyelmet érdemel, hogy mérvadó becslések 700–800 ezer közé teszik a második világháborúban fogságba esett, valamint ezután a Szovjetunióba hurcolt magyar állampolgárok számát.
Bush, az úttörő. A balti államok erkölcsi és anyagi kárpótlásának történetében kétségkívül sorsfordító esemény volt George Bush májusi, rigai beszéde. A második világháború 1945-ös európai befejezése a kommunista elnyomás és megszállás kezdetét jelentette a balti államok számára – jelentette ki az amerikai elnök. Beszédében a balti államok mellett más közép- és kelet-európai országokra is utalt, és megkoszorúzta a rigai szabadságemlékművet is. (MN)
origo.hu
Teljes összeomlás a budapesti közlekedésben - most jön csak az igazi káosz
