Több mint 1,6 millió euróért (400 millió forintért) adták el egy magyar képzőművész bronzszobrát nemrégiben a Camard & Associés aukciósház párizsi árverésén. A Miklós Gusztáv fiatal lányt ábrázoló szobráért kifizetett összeg a legmagasabb, amit magyar műalkotásért valaha is megadtak. Az eddigi rekorder Munkácsy 220 millió forintért elkelt Poros út című festménye volt.
A budapesti művész a múlt század elején érkezett Párizsba, ahol a kubistákhoz csatlakozott. Később az egyik legjelentősebb art deco stílusban alkotó szobrászként tartották számon. Művei az idén áprilisban is láthatók voltak Párizsban, a magyar avantgárd képviselőit bemutató kiállításon, amelyet több párizsi galéria és a magyarországi Makláry Artworks szervezett. A Műcsarnok és a Makláry Artworks közös tervei szerint a művész életművével jövő ősszel a magyar tárlatlátogatók is megismerkedhetnek.
*
Lapunk kérdésére Makláry Kálmán művészettörténész elmondta: a korábban évtizedekre elfelejtett művész munkáiért manapság egyre többet fizetnek, a mostani eredmény azonban sokaknak igazi meglepetést jelentett. A művész pályájának ismerői azonban nem lepődtek meg: Miklós a húszas-harmincas években a legnépszerűbb szobrászok közé tartozott Párizsban, munkáit olyan hírességek keresték, mint a Matisse-gyűjtőként is ismert Jacques Doucet. Nemcsak az art deco kiemelkedő munkáihoz sorolható művei, de fordulatos élete is megismerésre érdemes. Csáky József szobrász visszaemlékezéseiben felidézte közös életüket a közös műhelyben, a Ruches-ben, ahová Csáky 1908-ban, Miklós Gusztáv egy évvel később érkezett, s barátjánál lakott. Az első világháborús internálás elől az idegenlégióba menekültek, „stílszerű” feladatokat kaptak, ásatásokon segédkeztek például, a keleti művészet varázsa ekkor érintette meg őket. A szobrász a második világháború idején vidékre költözött, s lassanként elfelejtődött – a 400 millió forintos rekordnagyságú leütési ár nyilván új korszakot hoz munkássága értékelésében.

Századvég: Az egészségügyi dolgozók elégedettek a bérezésükkel, és Magyarországon képzelik el a jövőt