Pokorni szerint az oktatási tárca szinte valamennyi fontos jogszabálya az Alkotmánybíróságon (AB) és majdnem minden közbeszerzésnek csúfolt pályázata a Közbeszerzési Döntőbizottságnál köt ki. Az idén először a titoktartási jogszabály került az alkotmányosság őrei elé, amely arra kötelezte a tanárt, hogy a diákok iskolai teljesítményének értékelésén túl minden gyerekkel kapcsolatos információt titkoljon el a szülő elől. Végül a tárca még a bírósági döntés előtt megváltoztatta a szabályozást. Szintén Magyar Bálint kezdeményezte a drogtörvény azon passzusait, amelyek következményeként kisebb kockázattal járna az iskolai drogfogyasztás és -terjesztés. A taláros testület megszüntette az erre vonatkozó rendelkezéseket. Ugyanezen sorsa jutott az a miniszteri rendelet is, amellyel a tárca a felsőoktatás képzési szerkezetét akarta átalakítani.
Pokorni úgy véli, a felsőoktatási törvény tucatnyi ponton sérti az alaptörvényt. Ezt erősíti Mádl Ferenc államfő lépése is, aki a jogszabály kapcsán előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Szintén az Ab előtt fekszik a felvételi pontszámítással kapcsolatos jogszabály is, amelyről már az oktatási ombudsman és az állampolgári jogok biztosának helyettese is megállapította, hogy alkalmas alkotmányosan visszás helyzet előidézésére.
A tárca az érettségi zavartalanságát sem tudta biztosítani, az ebből eredő 250 millió forintos többletköltség eltörpül a diákok, a tanárok és a szülők erkölcsi kára mellett. Az első évfolyamokban bevezetett, a szöveges értékeléshez szükséges bizonyítványok előállításához két év sem volt elég. A politikus átláthatatlannak és pazarlónak nevezte a felsőoktatási infrastruktúra-fejlesztési programot, amelyben magánbefektetők építik meg a kollégiumokat, az egyetemek pedig húsz éven keresztül bérleti díjat fizetnek értük. A törlesztési idő alatt a befektetett összeg háromszorosát fizetik vissza a vállalkozónak az iskolák, ám az ingatlanok még ezek után sem kerülnek köztulajdonba.
Arató Gergely, az oktatási tárca politikai államtitkára szerint teljesen természetes, hogy egy közbeszerzés vesztese a döntőbizottsághoz fordul, s vagy igazat adnak neki, vagy nem. Hozzátette: bárki fordulhat Alkotmánybírósághoz, ez önmagában semmit nem jelent. Az a kérdés, hogy a testület mit talál alkotmányellenesnek, és hol rendel el korrekciót. Az államtitkár szerint a Fidesz háborúzik a tárcával és az oktatás szereplőinek nagy részével, akik támogatják a felsőoktatási törvényt.
Csatát nyertek a szülők. Az adatvédelmi biztos szerint nincs akadálya annak, hogy az oktatási tárca nyilvánosságra hozza az érettségi vizsgaeredmények alapján egyetemre, főiskolára felvett diákok számát. A Városmajori Gimnázium szülői közössége azt kérte Péterfalvi Attilától: állapítsa meg, merülhet-e fel kifogás az ellen, hogy az egyetemek a felvételi vizsgák után szakonként hozzák nyilvánosságra, hány olyan korábban érettségizett diákot vettek fel, akik az idén végzők számára hátrányos pontszámítás nélkül nem érték volna el a ponthatárt.
