Chogo Rinak hívják a helybéliek, a jelentése nagy hegy, és ez tényleg igaz, mert a K2 a maga 8611 méteres tengerszint feletti magasságával a világ második legnagyobb hegycsúcsa a 8850 méteres Mount Everest után. A Pakisztán és Kína között, a Karakorum-Himalájában fellelhető magaslatra a világon először 1954. július 31-én az olasz Ardito Desio vezetésével Lino Lacedelli és Achille Compagnonite jutott fel. Ide, a technikailag legnehezebben megmászható nyolcezres hegytetőre szeretne felkapaszkodni a hasonló magaslatokban már több ízben jeleskedő, főként magyarokból és a szomszédos országok hegymászóiból álló társaság. A Mol K2 Himalája Expedíció 2005 tagjai a 2003-as sikeres Gasherbrum- (8035 méter, Himalája, Pakisztán) expedíció után gyürkőznek neki a K2-nek – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kollár Lajos, a vállalkozás egyik szervezője. Elmondta: a teljesítménnyel szeretnék a „Magyarok a világ nyolcezresein” elnevezésű sorozatot újabb eredményekkel gazdagítani. Ezt az expedíciós láncolatot a Mount Everestet első honfitársunkként megmászó Erőss Zsolt, valamint Mécs László és Kollár Lajos hozta létre azzal a céllal, hogy a címében jelzett magasságú összes oromra elérjen magyar hegymászó. A három szervező meghívta a csapatba a Gasherbrum-túra egyik csúcsmászónőjét, Csollány Katalint is. Tagok még Markos Huba, Szlankó Zoltán, Ervin Velic, Jaro Dutca (Szlovákia) és Drazen Pezer (Horvátország). A csoport várhatóan június 23-án vagy 24-én indul útnak. Körülbelül két és fél tonna felszerelést visznek magukkal. Az élelmiszerek nagy részét helyben vásárolják meg, a teljes poggyász cipeléséhez száz-százhúsz hordárra is szükségük lesz. A segítők az 5200 méteres magasságban lévő alaptáborig kísérik el őket.
– Egy ilyen vállalkozásnak az adja meg a sportértékét, ha az alpinisták nem használnak oxigénpalackot, ezért természetesen mi is anélkül szeretnénk feljutni a K2-re – mutatott rá Kollár. A csoport tagjai munka közben, a hegyoldal táborainak kiépítésekor akklimatizálódnak majd. A térség időjárása meghatározza, hogy mikor lehet nekivágni a csúcstámadásoknak. Az úgynevezett időjárási ablakok az idén várhatóan augusztus elején, esetleg közepén engedik meg, hogy a csoport tagjai egyáltalán megpróbálkozzanak a mászással. Ebben az évben minden bizonytalan, például rendkívül sok a hó még most is – jelezte a rájuk váró megpróbáltatásokat Kollár Lajos. Azt sem lehet tudni, hogy az utolsó tábortól a csúcsig, illetve vissza mennyi idő lesz az út. Mindez több dologtól függ, így az időjárástól és a hegymászók kondíciójától is. – Nem felejthetjük el – emlékezett a vállalkozás szervezője –, hogy ez a legnehezebben mászható nyolcezres, amelynek igazi kihívás még a normál útja is.
Az alpinisták nagyobb része az előzetes mászástechnikai elképzelések szerint az úgynevezett Abruzzi-gerinc normál útvonalán, táborláncos rendszerben, míg néhányan – a körülményektől függően – technikásabb útvonalon, a Baszk úton szeretnék a 8611 méter magas csúcsot elérni.
A csoport tagjai nem fognak unatkozni túra idején: nemcsak másznak, cipekednek, tábort vernek, főznek, azaz próbálnak a lehetőségekhez képest normális életet élni, hanem filmet, fényképeket, előadásanyagot is készítenek a magas hegyek világáról, a tájakról, emberekről. Ha minden jól megy, akkor várhatóan augusztus végén érkeznek vissza Magyarországra.
A hetedik. Ha sikerül valamelyik hegymászónak körülnéznie a világ második legmagasabb ormáról, a teljesítménnyel a hetediket pipálhatják ki a listán a tizennégy nyolcezer méternél magasabb hegycsúcs közül. Az a klub, amelynek tagjai a föld mind a tizennégy nyolcezres magaslatát megmászták, május 12-én bővült tizenkét tagúra. Egy amerikai hegymászó, Ed Viesturs a rekord beállításakor az Annapurna 8091 méteres tetejére jutott fel, amelyet a Himalája vonulatának egyik legnehezebben mászható, lavinákban gazdag hegyének tartanak. Viesturs harmadik kísérlete járt sikerrel. A 46 éves veterán ötször járt a 8850 méteres Mount Everesten, és az egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező hegymászónak tartják.
