Talán a számos természeti csapás és tragédia az oka, hogy Korcula nem vált olyan felkapott turistaparadicsommá, mint a Krk vagy a Hvar sziget. Így ott olyan érintetlen maradt a természet, amelynek szépségével egyetlen nyüzsgő tengerparti város sem vetekedhet. Korculán előbb malária pusztított, amely miatt a vidék legnagyobb tavát le kellett csapolni. 1925-ben a filoxéra nevű szőlővírus söpört végig a szigeten, és ez a nagyrészt bortermelésből élő lakosság tömeges kivándorlásához vezetett. A jelenleg négyezer főt számláló Blato városát például tizenegyezren hagyták el a vírus miatt, így ma mindössze tizenhétezren élnek Korculán. Három évvel ezelőtt óriási erdőtűz pusztította el a gyönyörű fenyőerdőket. Utóbbi csapás nyomai még ma is láthatók a növényzeten, de szép lassan újra kivirágzik a sziget. A helyiek az idegenforgalom mellett főként a mezőgazdaságból élnek, hiszen a vírus óta újratelepítették a szőlőültetvényeket.
Bár Korcula nincs olyan közel Magyarországhoz, mint például az Isztriai-félsziget, mégis megéri néhány órával többet utazni, ha valaki arra vágyik, hogy valóban távol kerüljön a városok zajától és a turistaközpontok giccsparádéjától. A magyar fővárostól mintegy 800 kilométerre lévő dalmát városhoz, Splithez autóval és repülőgéppel egyaránt el lehet jutni. Onnan komp szállítja az utasokat Korculára, a hajóút körülbelül három óra. A települések szűk utcácskái, a kőházak vastag falai, az árnyékos kávézók és borozók egyszerre árasztanak középkori és mediterrán hangulatot. Ha valaki azonban arra vágyik, hogy tökéletesen elbújjon a civilizáció elől, arra is van lehetősége, hiszen a sziget négy nagyobb településén kívül egymagukban állnak a szállodák, az apartmanok, egymástól több kilométeres távolságra. Ilyen a sziget első magyar tulajdonba került szállodája is Prizbán, amelynek kettő-négy ágyas apartmanjai 230 vendég fogadására alkalmasak. Ebben a hotelben még nyelvi gondjaink sem lehetnek, hiszen a személyzet egy része magyar. A part menti szállodához kavicsos strand, búvárközpont és egyedi kis sziget is tartozik, amelyhez hasonló természeti képződmény csupán három található Európában.
A magyarok a külföldi országok közül Horvátországban vásárolják a legtöbb üdülőt. A magyar állampolgárok csak 1996 óta vehetnek megkötések nélkül külföldön ingatlant, de már e rövid idő alatt is jelentősen megváltoztak a vásárlási szokások. Míg kezdetben szinte kizárólag a nagy tőkével rendelkező befektetők vettek külföldön ingatlant, mára egyre nagyobb a magáncélból vásárolt üdülők aránya. Horvátországban egyébként főként a 60-80 négyzetméteres apartmanokat és a 15-25 milliós kőházakat keresik.
A tehetősebbek egész szigeteket is vásárolhatnak. Horvátországnak több mint 1100 kisebb-nagyobb szigete, zátonya van. A legtöbb kicsi és lakatlan, de vannak családi tulajdonban lévők is, amelyek generációkon át öröklődnek. Jelenleg húsz szigetet árulnak, négyzetméterenként öt-húsz eurót kérnek értük. A szigeteket megvásárlók nyolcvan százaléka külföldi. A lista élén a britek állnak, őket a magyarok, a svédek, a norvégok és a németek követik. A horvát törvények tiltják, hogy a vevők új házakat építsenek a szigetekre, legfeljebb felújíthatják a már meglévő építményeket.
A magyar cégek és természetes személyek úgynevezett viszonossági alapon vásárolhatnak ingatlant, vagyis ugyanolyan jogok és kötelezettségek illetik meg őket, mint amilyeneket Magyarország biztosít a horvátoknak. A horvátok a helyi közigazgatási hivatal vezetőjének engedélyével vásárolhatnak nálunk ingatlant, nekünk pedig a horvát külügyminiszter hozzájárulását kell megszerezni. Fontos az is, hogy Horvátországban a külföldiek nem vehetnek fel kölcsönt, és nem lehet bevételük sem, ezért céget kell alapítaniuk, ha az üdülőt hasznosítani akarják. A hitelfelvétel egyébként nem okoz problémát, hiszen a magyar bankok külföldi ingatlan vásárlásához is nyújtanak kölcsönt. Az apartmanok kiadásából – mérettől és elhelyezkedéstől függően – évente átlagosan 3-15 ezer euró bevételhez lehet jutni. Az üdülővásárlás egyébként mindenképpen jó befektetés, hiszen Horvátországban az ingatlanárak évente 15-25 százalékkal, frekventáltabb helyen akár 30-50 százalékkal is emelkednek. Persze az adókról sem szabad elfeledkezni: vásárlás estén ingatlanforgalmi adót kell fizetni, amelynek összege az ingatlan értékének 5 százaléka. A turistaszezonban az állandó tartózkodási engedéllyel nem rendelkezőktől ingatlanforgalmi illetéket kérnek. Ezenkívül a helyi önkormányzatok évente négyzetméterenként 5-10 kunás adót szabhatnak ki.
A befektetők abban reménykednek, hogy Horvátország európai uniós csatlakozásával egyszerűsödnek a szabályok, és csökkennek az adók, de a jelenlegi helyzet szerint a közeljövőben erre nincs sok esély. Tavasszal ugyanis úgy döntött az Európai Unió külügyminisztereinek tanácsa, hogy mindaddig nem kezdik meg a horvát csatlakozási tárgyalásokat, amíg az ország nem adja ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina tábornokot. Brüsszellel szemben több ország, köztük Magyarország úgy vélte: a Hágával eddig példamutatóan együttműködő Zágráb csatlakozása nem köthető egyetlen személy kiadatásához, de álláspontjuk kisebbségben maradt. Úgy tűnik, a döntés nem növelte a horvátok körében az Európai Unió népszerűségét. A országban járva ugyanis az tapasztalható, hogy az unióra semmilyen szimbólum sem utal, a városszéli falfirkák között azonban újra és újra feltűnik a felirat: I love Gotovina.
origo.hu
Kábítószer-kereskedőket fogtak a rendőrök a Havanna-lakótelepen
