További előny, hogy az osztalék egyáltalán nem adózik. Így azok, akik ki tudják használni a személyi jövedelemadó és a társasági adó összekapcsolását, egyértelműen profitálnak. Kovács Tibor budapesti vállalkozó is a Szlovákiába áttelepülők egyike. Mint kifejtette: a kedvező adózási feltételek mellett a letelepedő cégeknek nem kell iparűzési adót fizetniük, ami nálunk a vállalkozás teljes bevételének két százalékát is kiteheti. Ez egy tízszázalékos nyereséggel dolgozó vállalkozás esetében kapásból húszszázalékos profitadót jelent, amihez még jelentős bérköltségek is járulnak. A magyarországi szakképzési és innovációs hozzájárulás egyaránt ismeretlen Szlovákiában. Kovács végezetül hangsúlyozta: az állami és a helyi bürokrácia kifejezetten vállalkozásbarát, a munkaerő pedig magasan képzett. „Olyan dolgozók, akik viszonylag alacsony bérért hajlandók dolgozni, keveset akadékoskodnak” – tette hozzá.
A kisebb közterhek miatt nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi tőke is egyre inkább célpontnak tekinti Szlovákiát. Kenyhec neve például csak a közelmúltban került fel a gazdasági térképekre. A magyar határ közelében lévő, abaúji kistelepülés 2000-ben a világ második legnagyobb konnektorgyártóját, az amerikai Molex céget vonzotta magához, majd a nyomdatechnikai eszközöket előállító belga Gibson is megvetette itt a lábát, azután pedig jött a szintén amerikai Plastipak Packaging. Az idén az is eldőlt, hogy a Getrag Ford Transmissions amerikai–német cég nem Magyarországon, hanem itt építi fel sebességváltót gyártó üzemét. A tervek szerint 2007-ben már el is kezdik az 1700 dolgozónak kenyeret adó termelést.
A falu lakóinak száma az utóbbi tizenöt év alatt majd’ a duplájára emelkedett. Konkoly József polgármestertől tudjuk ezt, miként azt is, hogy Kenyhec önkormányzatának összvagyona 1990 óta hatalmas mértékben, 2,5 milliárd koronára növekedett. A magyarlakta szlovákiai település vezetője szerint nem kell Kenyhecen sem csodát, sem különleges receptet keresni. Komplex falufejlesztési programjuk van, amiben fontos szereppel bír az ipari park. Önerőből bővítették a szennyvízcsatorna-hálózatot, építették ki a csapadékvíz-elvezetést az első gyár, a Molex letelepedéséhez. Mára az ipari park területe 332 hektárra nőtt, jelenleg ezerötszázan dolgoznak itt. 2002 áprilisában a szlovák kormány 184,3 millió koronával támogatta a bővítést. A második állami apanázst, 28,8 millió korona értékben, tavaly februárban hagyta jóvá a kabinet. A Getrag Ford letelepedéséhez is érkezett állami segítség 54,5 millió euró értékben. Ez az egyik oka annak, hogy a cég Szlovákiát, nem pedig Magyarországot választotta. Amint a kenyheci polgármester mondta: „Míg nálunk a miniszterelnök és három miniszter fogadta a cég elnökét, addig Magyarországon, úgy tudom, csak főosztály-vezetői szinten folytak a tárgyalások. Az okok között szerepel minden bizonnyal az is, hogy a szlovák gazdaságpolitika a reformra koncentrál, adórendszerünk egységesen 19 százalékos kulcsot alkalmaz.”
Az ipari parkban nemcsak multinacionális cégek vetették meg a lábukat, hanem akadnak itt szlovákiai magyar vállalkozások is. De ami a legérdekesebb: a határ túloldaláról is várnak munkásokat. A kenyheci önkormányzat most néhány abaúji településünkkel tárgyal arról, miképp fogadhatnák a magyarországi munkavállalókat. A jelenlegi jogszabályok szerint a részletekről a határ két oldalán lévő regionális munkaügyi hatóságoknak kell megegyezniük. S hogy mit nyerhetnek még Kenyhec fejlődésével a magyarországiak? A polgármester elmondta: épülő élelmiszer-komplexumukba várják majd a magyarországi beszállítókat. Logisztikai központtá lehetne tenni Hidasnémetit, ha Kenyhecen át a határon túlra vinnék a Kassáig kiépített ukrán, széles nyomtávú vasúti vonalat, illetve továbbépítenék a villanyvezetékes vasúti pályát a kassai nemzetközi repülőtértől idáig. A Hernádon is új híd kellene, hogy a magyarországi munkavállalóknak ne kelljen majd nagyot kerülniük, ha a kenyheci ipari parkba akarnak eljutni. Mindehhez persze már kormányközi tárgyalásokra, megállapodásokra lenne szükség.
origo.hu
Holttestet találtak Komáromban
