A Magyar Nemzet többször hírt adott (utoljára 2005. március 30-i, majd április 1-jei számában) a dr. Csókay András idegsebész által kifejlesztett módszerről, az „éralagút”-technikáról, illetve a körülötte zajló, laikus számára helyenként érthetetlennek tűnő hazai szakmai vitáról. A legsúlyosabb, halált okozó idegsebészeti agyi kórképek száma évi 2-3 millió világszerte, hazánkban több ezer. A leggyakoribb okok a baleseti agysérülés, a különböző eredetű agyvérzések, daganatok. Az eredményes műtétet a másodlagos agyduzzadás nagymértékben nehezíti. Csókay ennek elhárítására fejlesztett ki új módszert 1998-ban, amely során a koponya megnyitása után előtüremkedő agy felszíni ereit védi meg a csontszél, illetve agyburokszél általi leszorítástól, csökkentve ezzel az agykéreg elhalásának esélyét.
Külföldön széles körű elismerést nyert a módszer, ezt a megjelent közlemények, díjak jelzik. Hazánkban a beavatkozás befogadása elmaradt, gátolva a bizonyítékul szolgáló nagyobb esetszámú tanulmány elvégzését, így az elterjedést. De úgy látszik, most pont kerül az ügy végére. A Magyar Idegsebészeti Társaság nemrég Pécsen megrendezett kongresszusán az Idegsebészeti Szakmai Kollégium bejelentette, hogy a módszert az eddigi „nem ajánlott” kategóriából felemeli a „választható” megoldások közé. Mindez azt jelenti, hogy sikerülhet egy olyan lényegesen nagyobb esetszámot feldolgozó tanulmányt elvégezni, amely a külföldi bevezetést is felgyorsítja. Az egész agysebészetet, benne a sürgősségi idegsebészetet megújító változást idézhet elő az éralagútmódszer elterjedése.
A jó ügy melletti kitartás előbb vagy utóbb meghozza gyümölcsét, ahogy ez dr. Csókay András esetében is történt.
Dr. Bobest Mátyás
regionális idegsebész szakfőorvos, Szombathely
origo.hu
Újabb tó vizében találtak életveszélyes baktériumot
