A Magyar Nemzet többször hírt adott (utoljára 2005. március 30-i, majd április 1-jei számában) a dr. Csókay András idegsebész által kifejlesztett módszerről, az „éralagút”-technikáról, illetve a körülötte zajló, laikus számára helyenként érthetetlennek tűnő hazai szakmai vitáról. A legsúlyosabb, halált okozó idegsebészeti agyi kórképek száma évi 2-3 millió világszerte, hazánkban több ezer. A leggyakoribb okok a baleseti agysérülés, a különböző eredetű agyvérzések, daganatok. Az eredményes műtétet a másodlagos agyduzzadás nagymértékben nehezíti. Csókay ennek elhárítására fejlesztett ki új módszert 1998-ban, amely során a koponya megnyitása után előtüremkedő agy felszíni ereit védi meg a csontszél, illetve agyburokszél általi leszorítástól, csökkentve ezzel az agykéreg elhalásának esélyét.
Külföldön széles körű elismerést nyert a módszer, ezt a megjelent közlemények, díjak jelzik. Hazánkban a beavatkozás befogadása elmaradt, gátolva a bizonyítékul szolgáló nagyobb esetszámú tanulmány elvégzését, így az elterjedést. De úgy látszik, most pont kerül az ügy végére. A Magyar Idegsebészeti Társaság nemrég Pécsen megrendezett kongresszusán az Idegsebészeti Szakmai Kollégium bejelentette, hogy a módszert az eddigi „nem ajánlott” kategóriából felemeli a „választható” megoldások közé. Mindez azt jelenti, hogy sikerülhet egy olyan lényegesen nagyobb esetszámot feldolgozó tanulmányt elvégezni, amely a külföldi bevezetést is felgyorsítja. Az egész agysebészetet, benne a sürgősségi idegsebészetet megújító változást idézhet elő az éralagútmódszer elterjedése.
A jó ügy melletti kitartás előbb vagy utóbb meghozza gyümölcsét, ahogy ez dr. Csókay András esetében is történt.
Dr. Bobest Mátyás
regionális idegsebész szakfőorvos, Szombathely
személyi jövedelemadó
Világviszonylatban is rendkívüli az elmúlt tizenöt év egyik legnagyobb kormányzati dobása
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!