Külön sajtótájékoztatón gratulált tegnap Sólyom Lászlónak köztársasági elnökké való választása alkalmából Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Gyurcsány kiváló demokratának, nagyszerű hazafinak nevezte Sólyom Lászlót, aki méltó utóda Göncz Árpádnak és Mádl Ferencnek. Méltó őre lesz az alkotmánynak és a nemzeti egységnek. Helye van a tiszteletadásnak Szili Katalin felé is, aki méltó vetélytárs volt – tette hozzá a kormányfő. Az alkotmány szellemében a köztársaság kormányának célja az együttműködés a köztársaság elnökével, a nemzet felemelkedése érdekében – mondta. Gyurcsány szerint a kabinetnek most újra a kormányzás felé kell fordítania a figyelmét az igazságosság és szabadság érdekében, amelyre a koalíció létrejött.
Az államfőválasztáson alulmaradt Szili Katalin a szavazás végkimenetelét kommentálva úgy értékelte az utóbbi napok eseményeit, hogy mindkét kormánypártnak elemeznie kell azt, és le kell vonni a megfelelő következtetéseket. A házelnök gratulált Sólyom győzelméhez. Mint mondta, nem kudarcként, hanem nemes vetélkedésként élte meg az elmúlt napokat, amelyek alatt végig bízott a sikerében.
– Az emberek jelöltje győzött – jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke Sólyom győzelme kapcsán. Örömének adott hangot amiatt, hogy Sólyom nem egyszerűen a parlamenti képviselők bizonyos részét tudhatja maga mögött, hanem a Fidesz szimpátiaszavazásán véleményt nyilvánító állampolgárokat is. – Sólyom László minden korábbinál nagyobb támogatottsággal, szélesebb háttérrel és elfogadottsággal kezdheti meg a munkát – állapította meg Orbán. Mint mondta, az elnök életútja biztató, parlamentben elhangzott szavai – „nemcsak a fejünket, de a szívünket is fel kell emelni” – pedig a legszebb reményekre jogosítanak mindannyiunkat. Dávid Ibolya MDF-elnök sikerként értékelte, hogy Sólyom László került ki győztesen a versengésből. Úgy vélte, olyan személy lett a köztársasági elnök, aki az utóbbi tizenhat-tizenhét évben is bizonyította, hogy „az alkotmánynak olyan őre, akire ma Magyarországnak nagy szüksége van”. Az SZDSZ képviseletében Horn Gábor ügyvivő gratulált Sólyom Lászlónak, és kijelentette, szerinte személyében kiváló elnöke lesz Magyarországnak. Hiller István, az MSZP elnöke a harmadik forduló eredményének kihirdetése után újságíróknak úgy nyilatkozott: tisztelik a magyar köztársaság újonnan megválasztott elnökét, Sólyom Lászlót. Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető ezt azzal toldotta meg: „Méltó elnököt méltatlan körülmények között választottunk.” Ez utóbbi kijelentésével a politikus arra utalt, hogy megítélésük szerint súlyos aggályok vetődtek fel az államfőválasztás harmadik fordulója titkosságát illetően. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az MSZP-frakció a köztársaság érdekét tartja szem előtt, tudomásul veszi a választás eredményét, és gratulál az új államfőnek.
Civil a pályán. A legújabb kori magyar demokrácia történetében először fordult elő, hogy alulról jövő, civil kezdeményezés eredményeként lett elnöke Magyarországnak – nyilatkozta Boda Zsolt, a Sólyom Lászlót államfőnek ajánló Védegylet szóvivője. Mint ismeretes, a Védegylet ez év februárjában tette közzé azt a körlevelet, amelyben – bal- és jobboldali közéleti személyiségek aláírásával – az Alkotmánybíróság volt elnökét javasolták köztársasági elnöknek. Schiffer András, a szervezet munkatársa elmondta: az 1990 óta mesterségesen kreált, 2002-ben elmélyített szellemi törésvonalakon igenis van átjárás. – Morális értelemben Sólyom László mindkét oldal jelöltjének tekinthető volt – mondta Schiffer. Boda Zsolt kiemelte továbbá, hogy a Védegylet nem ajánlotta volna Sólyomot, ha nem lett volna meggyőződve arról, hogy mindkét politikai oldal számára elfogadható – Az SZDSZ távolmaradása gyenge igennek tekinthető – tette hozzá a szóvivő.
Gyurcsány és ígéretei
2005. március 30.: A parlament választ, ezért felelős miniszterelnökként minden olyan értékeléstől, véleménynyilvánítástól tartózkodom, amely beavatkozás volna az államfőválasztás folyamatába – mondta március 30-án a Magyar Rádiónak Gyurcsány Ferenc. Ígérte, megőrzi teljes függetlenségét.
Április 3.: Gyurcsány részt vesz azon az MSZP-elnökségi ülésén, amely az államfőjelöléssel foglalkozott.
Április 6.: A sikeres Magyarország… című szocialista konferencián Toller László kiszivárogtatta: tudomása szerint Gyurcsány a koalíció jövőjét félti Szili Katalin jelölésétől.
Április 11.: Gyurcsány Bihari Mihály jelölését szorgalmazza, miután korábbi favorizáltjai, Ormos Mária és Gönczöl Katalin nem vállalják a megtiszteltetést.
Május 29.: A Nap-keltén keresztül azt üzeni a kormányfő a liberálisoknak, ne szegődjenek a Szili ellenében, Sólyom László mellett lándzsát törő ellenzéki pártokhoz.
Június 5.: Még mindig rebesgetik a sajtóban: Gyurcsány Szili Katalin megválasztásának megakadályozására paktumot köt a szabad demokratákkal.
Június 6–7.: A kormányfő a választási fordulókhoz kapcsolódóan háromszor is felkeresi az SZDSZ-frakciót. Ám arra irányuló nyomásgyakorlása, hogy mégiscsak adják le szavazatukat – éspedig Szilire –, eredménytelen marad.
Kiszelly Zoltán politológus: A harmadik fordulóban a 17 távol maradó SZDSZ-es képviselő képezte a mérleg nyelvét. Figyelemre méltó, hogy Gyurcsány a két nap során háromszor is tárgyalt a kisebbik koalíciós partnerrel – eredménytelenül. Most a legfontosabb kérdés az, hogy miként alakul a két koalíciós partner viszonya. A „spektrum” egészen a koalíciótörésig terjedhet. További kérdés, hogy a Fidesz és az MDF kapcsolata még inkább elmérgesedik-e, miután a választási fordulók között voltak pengeváltások a két ellenzéki erő között. Érdemes lesz arra is figyelni, hogy az MSZP-n belül miként dolgozzák fel, hogy nem Szili Katalin győzött. Elképzelhető, hogy Gyurcsány szerepe némileg gyengül, annál is inkább, mert Szili Katalin nem költözik a Sándor-palotába, hanem a párton belül marad. Sziliből, ha kellően segíti őt az elégedetlenség gőze, még pártelnök vagy miniszterelnök-jelölt is lehet.
Giró-Szász András, a Századvég Alapítvány igazgatója: A jelölési folyamat során kialakult koalíciós válság és választási eredmény egyik következménye lehet, hogy az MSZP sokkal keményebb feltételeket fog támasztani Hiller István pártelnökkel és Gyurcsány Ferenc kormányfővel szemben. Így lesz ez a koalíciós partnerrel és az általuk delegált kormánytagokkal kapcsolatos viszonyban is, mivel a történteket úgy is fordíthatjuk, hogy a miniszterelnök, aki képletesen a munkáltatói jogokat is gyakorolja a kormány tagjai fölött, nem volt képes érvényesíteni akaratát. Szili Katalin továbbra is házelnök lesz, amennyiben a koalíció fennmarad a következő parlamenti választásokig, míg Hiller István és Gyurcsány Ferenc pozíciója meggyengül, mert a fiaskó miatt mindkettőjükkel szemben akár ultimátumszerűen is felléphet nemcsak a párt, hanem a frakció is.
Zárug Péter Farkas politológus: Az utóbbi két nap eseményei mindenképpen fájdalmas nyomokat hagytak a parlamenti pártokban. A történtek középpontjában a politikai elit bizalmatlansága áll, valamint az a tapasztalat, amit 2000-ben szereztek, nevezetesen: nincs feltétlenül szükség olyan köztársasági elnökre, akit a parlamenti pártok kétharmados többséggel támogatnak, holott az alkotmány előírná számukra a konszenzuskeresést. A kormánypártok szembenállása minden korábbinál erőteljesebb, de úgy tűnik, az MSZP már nem hisz abban, hogy szüksége van az SZDSZ nevű minipártra. Örömteli, hogy olyan köztársasági elnökünk van, aki integráló és rendszerváltó személyiség. A választás jól tükrözte az ellenzék politikai profizmusát, viszont a voksolás körüli huzavona és a konfliktusok nem feltétlenül vetnek jó fényt erre a közjogi szempontból fontos eseményre.
