Hétfőn fogadta el az Országgyűlés a módosított villamosenergia-törvényt, ám a szöveghez olyan mennyiségű indítvány érkezett be az utolsó pillanatban, hogy a szakemberek nagyobbik része is csak most kezd ismerkedni a paragrafusokkal. Az EU rendelkezéseinek megfelelően a törvény az eddigieknél nagyobb hangsúlyt helyez a fogyasztóvédelemre, illetve a megújuló forrásból származó áram átvételére. A változások nyomán lehetőség nyílik a szociális villamosenergia-tarifák bevezetésére, ennek részleteit kormányrendelet határozza majd meg. A szociális ellátás mellett megnyílik az út az előre fizetéses villanyórák felszerelésére. Az Európa több országában már jól működő rendszer lényege az, hogy a fogyasztó – hasonlóképpen a telefonhoz – feltöltőkártya segítségével aktiválhatja a szolgáltatást.
A környezettudatos vásárlói igényeket szolgálja az a passzus, amely előírja a szolgáltatók számára, hogy január elsejétől ne csak azt tüntessék fel a számlán, mennyi áramot használt el ügyfelük, de azt is, hogy ez milyen forrásból származik. Ez egy lépés afelé, hogy aki szeretné támogatni a megújuló energiaforrásokat, a jövőben megtehesse ezt. Megváltozik a Magyar Energia Hivatal (MEH) szerepe is. Jelenleg a hatósági árak kialakításánál a hivatalnak csak előkészítő-javaslattevő szerepe van, de a tarifa megállapítása és az árak alkalmazásának ellenőrzése végső soron a gazdasági miniszter hatáskörébe tartozik. A módosított törvény az áralkalmazás ellenőrzését, a rendelkezések megsértésével elért többletárbevételek elvonását – egy miniszteri rendelet útján – a MEH hatáskörébe utalná át.
Míg a villamosenergia-törvény módosításai közül a fentiek gyakorlatilag észrevétlenül mentek át a parlamenti szavazáson, a privatizációs törvény május végi módosítása előtt komoly felhördülést és sajtóvitát váltott ki a rendszerirányításért felelős Mavir Rt. integrálása a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. alkotta csoportba. Az ügy előzménye, hogy a működési tapasztalatok alapján kiderült: a hálózattól független rendszerirányító helyett célszerűbb a hálózat üzemeltetéséért, karbantartásáért, fejlesztéséért is felelős hálózatirendszer-üzemeltető létrehozása. Erre két megoldás kínálkozott: vagy a független Mavirba apportálják az MVM Rt. tulajdonában lévő átviteli hálózatot, vagy a Mavirt integrálják a hálózattal rendelkező MVM Rt. által tulajdonolt társaságcsoportba. A politika végül az utóbbit választotta, nem utolsósorban azért, hogy ne váljon eladhatóvá a hazai energetikai szektor még állami kézben lévő maradékának egyik legértékesebb része, vagyis a vezetékhálózat. A privatizációs törvény ennek érdekében végrehajtott módosítása kimondja, hogy az MVM Rt. 99 százalékban maradjon tartósan állami tulajdonban, a Mavir Rt. pedig – egy darab, a gazdasági és közlekedési miniszter részére jogokat biztosító, szavazatelsőbbségi részvény kivételével – kerüljön az MVM Rt. tulajdonába.
A politikai konszenzussal született megoldást sokan üdvözölték, egyes szakértők, de főleg a piaci szereplők azonban kétszeresen is aggódnak miatta. Egyik félelmük szerint az integráció túl erőssé teszi a villamos műveket a piaci versenyben, márpedig ez áremeléshez vezethet. Ezenkívül tartanak attól is, hogy a rendszerirányító elveszíti jelenlegi függetlenségét.
– Hiába működik majd a jövőben egyazon társaság részeként az MVM Rt. és a Mavir, a villamosenergia-törvény jól körülhatároltan szétválasztja a két társaság tevékenységét, biztosítja a szervezeti és döntéshozatali függetlenséget – nyilatkozta a kérdésről lapunknak a villamos művek vezérigazgató-helyettese. Gerse Károly elmondta, hogy a szabályozás egészen a vezető munkatársak részesedésszerzéséig, munkaszerződéséig lenyúlik, így például pontosan meghatározza, ki kivel nem léphet üzleti kapcsolatba, vagy hogyan kell megállapítani a díjazását. Az egyenlő bánásmód garantálására szabályzatot kell kidolgozni, ennek teljesítéséről évente nyilvános jelentést kell készíteni, amelyet jóvá kell hagyatni a Magyar Energia Hivatallal. Az árak elszabadulásával kapcsolatban a szakember a jelenlegi torz szerkezetre hívta fel a figyelmet. – Az egymás mellett élő közüzemi és versenypiac egyik jellegzetessége az, hogy az előbbi kizárólagosan lát el olyan feladatokat, amelyek az utóbbi működéséhez is elengedhetetlenek. A közüzem teszi lehetővé például a versenypiaci ellátásbiztonság garanciáját is jelentő tartalék fenntartását, és a közüzemi szektor szereplőire hárul a kötelező átvétel teljesítése és a rendszerszabályozás is. Mindez természetesen pénzbe kerül, ami megjelenik a közüzemi tarifában, mondhatni tehát, hogy a közüzem támogatja a versenypiacot – vázolta a helyzetet Gerse Károly, aki szerint a reális árszerkezet a teljes piacnyitás, tehát 2007 nyara után alakulhat ki. Ennek következtében az áram minden bizonnyal olcsóbb lesz.
origo.hu
Kik voltak a legkegyetlenebb magyar sorozatgyilkosok? A válasz megrázó
