A Worldskills elnevezésű, kétévente megrendezett világversenyt idén a finn fővárosban, Helsinkiben tartották. Az egyhetes megméretésen negyven ország hétszáz versenyzője vett részt. A húszas éveik elején járó fiatalok saját szakmájukban mérik össze tudásukat. A fodrászok például négy napon keresztül a legkülönbözőbb hajkölteményeket készítik el, amit szakmai zsűri értékel. A karosszérialakatosok számára egymás mellé autókat állítanak fel, és a nézők szeme láttára időre kell kijavítaniuk ugyanazokat a hibákat az autón. Talán a pincérek feladata a legsokrétűbb, akiknek a felszolgáláson kívül a borok felismeréséhez, a saláták elkészítéséhez és a megfelelő tálaláshoz kell érteniük. A versenyt egy hatalmas épületkomplexumban tartották, ahol a legkülönbözőbb szakmák fiatal mesterei egymás mellett mutatták be tudásukat a közönségnek. A finn fővárosban igen népszerűnek bizonyult a megméretés, hiszen a borsos árú belépőjegy ellenére is sokan kilátogattak a városszéli színhelyre.
A verseny egyik legfontosabb feladata a szakképzés minőségének fejlesztése – mondta lapunknak Jakab János, az Oktatási Minisztérium szakképzésért felelős államtitkára. A szakember szerint a tanárok és oktatók rengeteg olyan eszközt és technikát leshettek el, amelyek Magyarországon eddig ismeretlenek voltak. Állítja, a szakképzési alap most rendelkezik a megfelelő forrásokkal a korszerű gépek beszerzéséhez, tehát az anyagiakon nem múlik a színvonal javítása. Az államtitkár szerint egy jó magyar helyezés a figyelem középpontjába helyezné az adott szakmát, és talán újra elismertté tenné a mesterséget. Jakab szeretné, hogy a közeljövőben magyar fiatalok is indulhassanak a versenyen, de azt egyelőre nem tudja, hogy erre már két vagy csak négy esztendő múlva kerül sor. Az indulás ugyanis komoly költséget jelentene: a hétmillió forintos nevezési díj csak egy töredéke annak, amibe a diákok speciális felkészítése, a versenyzők kiutaztatása, szállása és ellátása, illetve az egységes formaruha megtervezése és elkészítése kerülne.
A versenyt megtekintő szakemberek zöme szerint a hazai fiatalok legjobbjai tudásban nincsenek elmaradva a többiektől, de igen komoly felkészítésre lenne szükség ahhoz, hogy elindulhassanak a versenyen. Szohner Andrea, a Gundel Károly Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakközépiskola tanára például pénzhiányra panaszkodott: a versenyen olyan drága alapanyagokkal – például tőkehallal – dolgoztak a szakácsok, amelyekkel hazai diákok még sohasem találkoztak. Egységes szakvélemény az is, hogy magyar szakmai versenyrendszer nem alkalmas a világbajnokságon eséllyel indulók kiválasztására, ugyanis ott az elméleti és gyakorlati feladatok egyforma súllyal szerepelnek, míg a Worldskillsen kizárólag gyakorlati feladatok vannak. A szakemberek úgy gondolják, egy külön versenyt kellene rendezni a magyar diákoknak a világverseny szabályai szerint, és az ott legjobban szereplő diákokat speciális körülmények között, egy-két év alatt készítenék fel a megméretésre. A többség ezért úgy véli, hogy csupán négy év múlva szállhatnánk harcba győzelmi esélyekkel a világ legjobb fiatal mesteremberei ellen.
Zsolnay Gábor mesterszakács, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség oktatói bizottságának elnöke szerint ma az a legfőbb gond, hogy a szakmunkások tehetséggondozása szinte nem létezik Magyarországon. A munkáltatók hozzáállásával van a legnagyobb probléma. Többségük nem a legjobb minőségre, hanem a mennyiségre törekszik, és nem tartja fontosnak, hogy jó mesteremberek dolgozzanak nála, így nem ösztönzik őket a fejlődésre. A legtöbben még alkalmazottaik beiskolázási költségét sem állják, pedig azt elszámolhatnák a kötelezően fizetendő szakképzési hozzájárulásuk terhére.
origo.hu
16 méter magas kútba esett egy három éves gyerek Hatvanban
