Mint megírtuk, az NNI május 9-én rendelt el nyomozást szolgálatititok-sértés miatt az Oktatási Minisztérium (OM) feljelentése nyomán, mert a középszintű érettségi feladatsorok idő előtt nyilvánosságra kerültek. Ezután több szakértő is úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a feladatlapok nem képeznek szolgálati titkot, ugyanis nem tüntették fel rajtuk a megfelelő feliratot. Ennek ellenére a szaktárca még május 18-án kiadott közleményében is azt állította, hogy a vizsgák megszervezése a titokvédelmi szabályoknak megfelelően történt.
*
Ezután az NNI állásfoglalást kért a Fővárosi Főügyészségtől az ügyben, amely megerősítette a szolgálatititok-sértés gyanúját. A Legfőbb Ügyészség szerint azonban a feladatlapok szolgálati titokká minősítésének törvényben foglalt feltételei fennállnak ugyan, alaki feltételei azonban hiányoznak. Közleményük szerint minősítési eljárás hiányossága miatt a feladatlapok mint adathordozók nem válhattak büntetőjogi védelem alá eső szolgálati titokká. Hozzáteszik: az OM és a közoktatási helyettes államtitkár még tavaly novemberben írásban felhívta az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont (OKÉV) figyelmét, hogy valamennyi tételsoron és feladatlapon tüntessék fel a törvénynek megfelelő jelölést, ez azonban a felhívás ellenére elmaradt.
Magyar Bálint érthetetlennek tartja, hogy a Legfőbb Ügyészség úgy bírálta felül a Fővárosi Főügyészség jogi állásfoglalását, hogy a tények minden tekintetben változatlanok voltak. Az oktatási miniszter közleménye szerint a minősített adattartalomra vonatkozó jelölés minden érettségi feladatlapot tartalmazó borítékon, illetve csomagon rajta volt. A miniszter szerint diákok kezébe kerülő feladatlapok a jogszerű felbontást követően már nem minősülnek szolgálati titoknak, ezért értelmetlen minden lapra ráírni a minősítést. Magyar úgy látja: azok, akik a borítékokat a ráírt időpont előtt felnyitották, mindenképpen elkövették a szolgálatititok-sértést. A Legfőbb Ügyészség viszont arra a képtelen álláspontra helyezkedett, hogy a törvény nem ismerete mentesít a büntetőjogi felelősségre vonás alól, és ezzel az értelmi szerzőknek és a tényleges elkövetőknek is büntetlenséget biztosít – fogalmazott.
Pósfai Péter, az OKÉV főigazgatója nem kívánt nyilatkozni az ügyben, sőt, mint mondta, a nevét sem szeretné látni az újságban. László Boglár kormányszóvivő szerint az eddigi vizsgálatok alapján az oktatási tárca és az OKÉV sem követett el szabálytalanságot, illetve gondatlanságot.
A Fidesz szerint megdöbbentő, hogy az oktatási tárca vezetése az érettségi vizsgák teljes ideje alatt tisztában volt azzal, hogy a botrány felelőseit a szakminisztériumban kell keresni, hiszen a tárca nem gondoskodott a tételek titkosításáról. Sió László azt írja: megdöbbentő az is, hogy az OM folyamatosan állította: a hibát nem ők követték el. A tárca súlyos hibája miatt nagy valószínűséggel nem lehet tisztán látni abban sem, hogy kik és hogyan szivárogtatták ki a tételeket, hiszen a szolgálatititok-sértés miatt indított nyomozást meg kellett szüntetni.
origo.hu
16 méter magas kútba esett egy három éves gyerek Hatvanban
