Friedhelm Eronat a baloldali brit lap szerint 2003-ban, az ügylet nyélbe ütése előtt azért váltotta fel amerikai útlevelét egy brittel, mivel az 1997 óta Washington által bevezetett szankciók miatt amerikai állampolgár nem üzletelhetett Szudánban. Az olajügyletekből meggazdagodott milliomos már korábban is többször került a figyelem középpontjába, legutóbb Kazahsztánban, amikor egy általa birtokolt, svájci bejegyzésű cégen keresztül juttatott a Mobil olajvállalat nagy összeget a kazah elnöknek.
A Guardian birtokába került dokumentumok szerint Eronat még 2003 októberében kötötte meg a szudáni üzletet, ám felmerült az is, hogy nem magának. Elképzelhető ugyanis, hogy Peking strómanjaként lépett fel, hiszen két kínai cég a megszerzett dárfúri olajmező 50 százalékára máris vásárlási opciót jelentett be. Mint a dárfúri válság korábbi stádiumában nagy nyilvánosságot kapott, Kína jelentős erőfeszítéseket tesz a többi nagyhatalom által elhanyagolt afrikai kontinens kiaknázására, így szemet vethetett a szudáni olajkincsre is.
A lap úgy tudja, hogy a kartúmi kormányzatnak hárommillió dollárt már ki is fizettek az előzetes feltárási jogokért, Eronat ügyvédje útján mégis cáfolta, hogy bármi köze lenne a szudáni olajkoncesszióhoz.

Teljes összeomlás a budapesti közlekedésben - most jön csak az igazi káosz