Nincs válságban a gazdaság, viszont pénzügyi válságban van az állam – nyilatkozta lapunknak Matolcsy György. Az Orbán-kormány gazdasági minisztere kifejtette: e jelek mutatkoznak akkor, amikor a kormány a gazdáknak nem fizeti ki jogos járandóságukat, a vállalkozóktól visszatartja az áfát, és a költségvetésről rendre hamis, kozmetikázott számokat közöl. Komoly probléma, hogy hazánkban az ikerdeficit – az államháztartás és a folyó fizetési mérleg együttes hiánya – mértéke kétszerese a tűrhetőnek. A gazdaság egyre jobban eladósodik, s mivel a gazdaságpolitika hiteltelen, az országot leminősítik, ami miatt a finanszírozáshoz szükséges forrásokat magasabb kamattal lehet csak megszerezni. Tavaly ennek következtében 300 milliárd forinttal több kamatot fizetett a büdzsé az államadósság után.
Elmaradt intézményi rendszerváltozás
Matolcsy György kiemelte: hiba, hogy az állam intézményeinél elmaradt a rendszerváltozás. Miközben a gazdaság nagy része keserves átalakuláson ment át, az állami és önkormányzati szféra ezen nem esett át. Arra a felvetésre, hogy a kormány is ezt hangoztatja, a korábbi miniszter azt felelte, hogy ez csak rontja a kormányzati munka megítélését, hiszen a kabinetnek erről nem beszélni kellene, hanem tenni ellene. Hozzátette: a kabinet az eltelt három évben ötvenezerrel felemelte a közszféra létszámát, ahelyett, hogy szűkítette volna. A növekvő költségeket adóemelésekből biztosítják, amivel viszont „ráültek” a gazdaságra. Matolcsy György hangsúlyozta: a versenyképesség ma már nem a gazdaságon múlik, hanem az államon, hiszen a közszolgáltatások versenyképessége nélkül nem lehet gyors növekedés. A közgazdász szakember szerint kétarcú a probléma, hiszen nemcsak hiányok jellemzik az állam működését, de a pazarlás is. Jó példa erre az egészségügy. Az utóbbi tíz évben reálértéken nem nőtt az állami finanszírozás, miközben a lakosság egészségre fordított kiadásai a háromszorosára nőttek. Matolcsy szerint „ki kellene lépni a rossz kérdések, rossz válaszok csapdájából”: például arra, hogy erős vagy gyenge forint kell, az a válasz, hogy stabil forintra van szükség. Gyakran téma, hogy mikor vezessük be az eurót. Holott az igazi kérdés inkább az, hogy milyen átváltási árfolyamon tegyük ezt. Az árfolyammal felértékelődhet vagy leértékelődhet az emberek bére, nyugdíja, bankbetétje. Ha kedvező árfolyammal tudunk átváltani az euróra, akkor elkerülhetünk egy gazdasági válságot.
Visszaszerezni a bizalmat
Matolcsy György elmondta: a következő kormány feladata lesz, hogy visszaszerezze a magyar gazdaság, gazdaságpolitika iránti bizalmat, ezáltal az országot felminősítsék, s ne kelljen a jegybanknak ilyen magas kamatszintet meghúznia. Elsődleges cél a munkahelyteremtés, a gyors – hétszázalékos – gazdasági növekedés elérése, ezzel az egyensúlyok javítása. A Széchenyi-tervhez hasonlóan új kitörési pontokat kell meghatározni. Ezek között említette a tudásipart, ezen belül a biotechnológiát, a gyógyszeripart és az internetalapú szolgáltatásokat. Ma már Magyarország elsősorban nem a gyáripari működő tőkét vonzza, hanem a szolgáltatásokat. A közgazdász szakember szerint a másik pont lehet a régiós fekvésünkből adódó tranzitgazdaság, a logisztika: a légi közlekedés, a kikötők és az utak kiépítése és az ezekhez kapcsolódó háttéripar megteremtése, a háttérövezetek fejlesztése. A harmadik az egészségügy, ezen belül a gyógyturizmus kiemelt fejlesztése. Ez természeti adottságainkon – gyógyvizek –, valamint a magyar egészségügy kiemelkedő szellemi tőkéjén, szakmai tudásán alapulhat, és egy új egészségipar, európai egészségközpont kifejlesztése a cél. Másfelől régióban gondolkodva kell kialakítani a programokat – mutatott rá Matolcsy György.
Az oktatás lehet a negyedik, de rangsorban az első terület. Hogy a szürkeállományt ne a nyugati társadalmaknak képezzük, ezért fontos betartani a sorrendet. Idehaza is megfelelő bázist találjanak a szakemberek saját szakmai kibontakozásukhoz, s hogy a képzés során csak olyan szakemberek kerüljenek ki az oktatási intézményekből, amilyenekre a piacnak szüksége van.
Közigazgatási reform nélkül nem megy
Adóreformról beszélni Matolcsy György szerint addig nem érdemes, amíg a közszféra, az állami bürokrácia és a közigazgatás reformjához a kormány nem kezd hozzá. Kiemelte: hiábavaló a gazdaság kifehérítését várni radikális adócsökkentés nélkül. Reformot csak a gazdaság szereplőinek bevonásával lehet kialakítani és végrehajtani. A kormány mostani „ötletelése” nem oldja meg a problémákat. A közgazdász szerint radikális adóreformra van szükség.
Úgy látja, hogy a személyi jövedelemadóban egységes, a régióban legalacsonyabb 16 százalékos kulcsot is be lehetne vezetni, amivel például értelmetlenné válna az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho). A társasági adó kulcsát a jelenlegi 16 százalékon lehetne hagyni, míg áfában 15 és 20 százalékos kulcs lenne indokolt. Egy radikális adócsökkentés miatt nem esnének vissza a bevételek, amit bizonyít, hogy korábban, amikor a 36 százalékos társasági adót a felére csökkentették, a duplájára, 72 milliárdra nőtt a bevétel. Az evánál ugyanez történt, s a szlovák példa is ezt igazolja.
Matolcsy György hangsúlyozta: a nem adózó jövedelem aránya a gazdaság egészének 16–32 százalékát teszi ki, ami legalább háromezermilliárd forint. Így a mai adóterhelés szerint 1200-1500 milliárd nem folyik be a büdzsébe. Ha ezt egy alacsony adómértékkel sikerülne kifehéríteni, 600 milliárd forintot jelentene a büdzsének. Az első időkben ennek 30-40 százalékát lehetne realizálni, ami 200-250 milliárdot tehetne ki. Összességében ha az államadósságot terhelő kamatkiadásokat a gazdaságpolitikába vetett bizalom visszaállítását követően csökkenteni lehet, abból évi 300-400 milliárd forint plusz származhat. Ha ehhez még hozzászámoljuk a jelenlegit meghaladó gazdasági növekedés volumenét, abból 200-350 milliárd folyhat be. Az egyenleg egy év alatt – visszafogottan számolva is – megközelítheti az 1000 milliárdot, ami már forrást teremt a radikális adóreformnak.
origo.hu
Horror kempingezés közben: maszkos, késekkel felfegyverzett társaság várta a túrázókat sátraiknál
