Az elnökválasztási kampány tegnap reggel, helyi idő szerint 9 órakor ért hivatalosan véget, mert az iráni törvények értelmében 24 órával a szavazóhelyiségek megnyitása előtt le kell állítani minden kampánytevékenységet. Az iráni belügyminisztérium utasította a tartományok kormányzóit, hogy hozzanak létre felügyelőbizottságokat mindennemű csalás megakadályozására. Tegnap délelőtt mintegy ötszázan tüntettek az állami rádió és televízió teheráni központja előtt, és a választások bojkottálására szólítottak fel. A helyszínre vezényelt rohamrendőrök szétverték a tüntetést, öt személyt őrizetbe vettek, nyolcan megsebesültek.
Időközben visszalépett Mohszen Rezaie, aki a Forradalmi Gárda főparancsnoka volt 1981-től egészen 1997-ig. Akkor az Ali Ahbar Hasemi Rafszandzsáni ajatollah, leköszönt elnök vezette Egyeztető Tanács titkára lett. A választásokon független jelöltként indult volna, de az előzetes felmérések szerint nem rendelkezett széles támogatottsággal. Rezaie visszalépését azzal indokolta, hogy magas rangú vallási vezetők tanácsára cselekedett így, akik szerint jelöltsége még jobban megosztaná a szavazókat. Ugyanakkor nem közölte, hogy támogatja-e a másik három jelölt bármelyikét: Muhammad Baker Kalibáfot, az iráni rendőrség volt országos parancsnokát, aki korábban maga is a Forradalmi Gárda tisztje volt, az egykor szintén a gárdánál szolgáló Mahmúd Ahmanidezsádot, Teherán főpolgármesterét vagy Ali Laridzsánit, az állami rádió és televízió tavaly lemondott elnökét, aki azóta Ali Hamenei ajatollahnak, Irán vallási és politikai vezetőjének biztonsági tanácsadója.
Az elnökjelöltek között van a mérsékelt konzervatív hírében álló, Irán második legbefolyásosabb emberének tartott Rafszandzsáni is, aki 1989 és 1997 között államfő volt. Őt tartják a választások legfőbb esélyesének, szemben a három keményvonalas és három reformer jelölttel szemben. Ez utóbbiak: Musztafa Moin-Nadzsafabandi volt felsőoktatási miniszter, Mehdi Karubi, aki 2000–2004 között az iráni parlament elnöki tisztét töltötte be és Mohszen Nehr-Alizadeh, a sportért felelős alelnök.
Nőkre nem voksolhatnak. A jelöltek alkalmasságát az Őrök Tanácsa – hat magas rangú vallási vezetőből és hat jogászból álló testület – vizsgálja meg. Az Őrök Tanácsa kizárja a nőket a választhatóságból, annak ellenére, hogy egyes magas rangú vallási vezetők és emberi jogi ügyekben fellépő ügyvédek tiltakoznak ez ellen, arra hivatkozva, hogy az ország alkotmánya nem tiltja a nők elnökké választását. A tanács követelményként támasztja az elnökségre pályázó iráni nemzetiségét és állampolgárságát, továbbá kiemelkedő politikai vagy vallási személyiségnek kell lennie, tanúságot kellett tennie hitbuzgalmáról és az iszlám köztársaság iránti hűségéről. (MTI)
