Szili Katalin, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök sikertelen szocialista jelöltje ezeknek a feltételeknek nem felelt meg – állapítja meg az 1993 és 2000 között a Soros György által támogatott Nyitott társadalom Alapítvány pozsonyi elnöki tisztét betöltő Chmel, majd így folytatja: Szili túlságosan proletár volt, és ezt a magyar társadalom ma sem viseli el, és terhelt múltja az egykori kommunista párthoz köthető, amelyet a magyar társadalom nem felejtett el. Elmondható: Szilinek pechje volt. Nem szavazott rá a szabad demokrata koalíciós partner. Három szavazat hiányzott győzelméhez. A köztársaságielnök-választás győztese így – mint korábban Mádl esetében – újra a Fidesz lett. Még akkor is, ha Orbánék a kormányon kívüli szervezet jelöltjét csak akkor vállalták fel, amikor már időközben tudhatták: az SZDSZ nem fogja megszavazni Szili Katalint – véli a volt nagykövet.
– Sólyom László 1987 óta szerepel a politika színpadán, később aktív résztevője volt a híres „kerekasztal-tárgyalásoknak”, ahol az ellenzéki politikusok még az utolsó kommunista miniszterelnökkel, Németh Miklóssal alakították ki Magyarország demokratikus jövőjét – mutatja be a civilben irodalomtörténész, egyetemi tanár az új magyar elnököt a szlovákiai olvasóknak. – Sólyom ott ismerkedett meg Orbán Viktorral is. (Chmel úr információja pontatlan, Orbán Sólyom tanítványa volt az ELTE Jogtudományi Karán – a szerk.) Köztársaságielnök-jelöltsége már öt évvel ezelőtt szóba került, amikor Göncz Árpád távozott hivatalából. Sólyom abban az időben épp a Berkeley egyetemen volt vendégtanár és nem mutatott nagy érdeklődést a poszt iránt – tanúskodik a kilencvenes évek közepéről elemző írásában Chmel.
Az oroszul, magyarul, lengyelül és németül beszélő volt kulturális miniszter megállapítja: Sólyom az értékelvű kérdésekben konzervatívabb lesz elődjénél. Mádl mint konzervatív, a nemzet erkölcsét védte. Nem írta alá például a prostituáltak számára kijelölt zónákról szóló törvényt. Kiállt az elítélt foglyok és az ideiglenes fogságban tartózkodókért, hogy szabadon kifejthessék véleményüket a médiumokban. Mádl hozzájárult a határon túli magyarokról született törvény életbelépéséhez épp úgy, mint a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazás megtartásához. Soha nem érte el azonban elődje, Göncz Árpád népszerűségét. Az Antall-kormány alatt a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében folytatott tárgyaláson mint szakértő, kormányfelhatalmazott volt és részt vett a hágai Nemzetközi Döntőbíróság elé beterjesztett magyar álláspont kidolgozásában. A hágai ítélet kihirdetése után Mádl a közvéleménynek megpróbálta elmagyarázni, hogy a döntés a magyarok számára miért olyan nehezen végrehajtható és milyen következményei lehetnek – jegyzi meg írásában a volt nagykövet.
Chmel szerint éppen ez a környezetvédelmi-energetikai téma a közös pont a távozó Mádl és az érkező Sólyom között. Az újonnan megválasztott magyar köztársasági elnök „mennydörgött” a tervezett bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer felépítése ellen. Jogi tanácsadója volt annak a Duna Kör környezetvédelmi mozgalomnak, amely a Duna élő környezetének megóvását tűzte ki egyik céljául. Tehát a nagymarosi gát felépítésére irányuló politikai ellenállás a magyar politikában tovább folytatódik – értelmezi a magyar külpolitika lehetséges további irányvonalát a szlovák értelmiségi, hozzátéve: a magyar közvélemény többsége Sólyom Lászlót az 1989 utáni jogi rendszer megalapítójának tekinti. Antall József az első demokratikusan megválasztott magyar miniszterelnök embere volt Sólyom, és le kell szögezni: a miniszterelnök jobb embert nem is találhatott volna erre a feladatra. A jogi rend, az erkölcsi rehabilitáció, a bírói kar függetlensége, az állam önkormányzati rendszerének modern intézménye, az elkerülhetetlen gazdasági intézkedések során bekövetkező változások után kiépített szociális háló, a privatizációs folyamat jogi kérdései – mindez Sólyom László jogi munkásságából honosodott meg – magyarázza a szlovákiai olvasóknak Chmel.
Milyen lesz tehát az új magyar köztársasági elnök? – teszi fel végül a kérdést a szerző. – Független és pártatlan lesz. Erről a tulajdonságáról már abban az időszakban is bizonyságot tett, amikor az Alkotmánybíróság elnöke volt. A nemzetközi politika nyitott kérdéseiben, a kétoldalú kapcsolatokban és a határon túli magyar kisebbségek védelme ügyében az öröklött magyar álláspontot fogja képviselni. És nem lesz olyan plebejus elnök sem, mint amilyen Göncz Árpád volt.
origo.hu
Felháborító eset rázta meg a pécsi étterem dolgozóit és vendégeit
