A magyar bérek az uniós átlagbérek negyven százalékát, a korábbi tizenöt tagország átlagkeresetének pedig alig egyharmadát érik el, ezért az országos szakszervezeti konföderációk vezetői tudatos, kormányzati támogatást élvező bérfelzárkóztatást sürgettek az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának tegnapi ülésén. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke emlékeztetett: az Orbán-kormány helyettes államtitkárt nevezett ki az uniós bérfelzárkóztatási program összefogására, ám a jelenlegi kabinet megszüntette e tisztséget. Filló Pál, a bizottság szocialista alelnöke erre úgy reagált: a tervezgetésnél fontosabb, hogy javuljanak a reálkeresetek. A politikus szerint ez meg is történt az elmúlt időszakban.
Bár elismerték, hogy a kabinet új érdekegyeztető fórumokat hozott létre, az érdekvédők kifogásolták, hogy azok nem, vagy alig-alig működnek. A kormánnyal nyíltan lojális MSZOSZ szerint viszont az érdekegyeztetés helyzete jobb, mint korábban volt.
Az Autonómok elnöke, Borsik János elfogadhatatlannak nevezte, hogy a munkaidő-szervezési irányelv módosításával kapcsolatban a magyar kormány a munkavállalók érdekeivel ellentétes álláspontot képviseljen Brüsszelben. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban már elutasítottuk az önkéntes túlmunka intézményét – emlékeztetett Borsik. Filló Pál tagadta, hogy erről lenne szó, bár a munkaügyi tárca nemrég azt közölte, hogy bizonyos pontosításokkal, de a kormány támogathatónak tartja az elképzelést. A szakszervezetek egyetértenek a száz lépés programban szereplő munkaügyi ellenőrzés szigorítására, a feketemunka elleni fellépésre vonatkozó elképzelésekkel, ugyanakkor vannak aggodalmaik, hogy azok mennyiben lesznek hatásosak. Nincs 38 órás munkahét, nem történt meg a bérfelzárkóztatás, a munkavállalók továbbra is kiszolgáltatottak, de Borkó Károly (Fidesz) kérdésére az érintettek úgy nyilatkoztak: túlnyomó többségében teljesültek az MSZOSZ és Medgyessy Péter közötti megállapodásban foglaltak.
Az Autonómok nem értenek egyet a kormány tervével az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) bevezetésével. Szerintük az ekho nem adja meg a munka törvénykönyve védettségét, viszont 35 százalékkal megterheli a munkáltatókat, akik valószínűleg a bérmegállapodásokban fogják ezt „kompenzálni” – véli a konföderáció.

A falon át hajtott be egy kamion a családi házba – az ágyában alvó lány súlyosan megsérült