Váratlanul Bagdadba érkezett Jack Straw brit külügyminiszter és három európai uniós külügyi vezető. A látogatás céljaként az Európai Bizottság szóvivője az iraki átmeneti kormány támogatását jelölte meg. A Bagdadban tartózkodó EU-küldöttség tagja Straw mellett Javier Solana kül- és biztonságpolitikai főbiztos, Benita Ferrero-Waldner, a külkapcsolatok biztosa, továbbá Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter az EU soros elnökségét ellátó ország képviseletében. Az uniós vezetők, akiknek útját biztonsági okokból tartották titokban, 45 perces megbeszélést folytattak Dzsalal Talabani iraki államfővel.
Talabani elnök az európai vendégeivel tartott találkozón jelentette be, hogy az iraki szunniták 25 helyet kapnak az ország alkotmányának kidolgozásával megbízott bizottságban. Az alaptörvénynek augusztus közepére kell elkészülnie, s szövegét népszavazás útján kell jóváhagyatni. Az európai vezetők bagdadi tárgyalásain szó esett az arab országnak nyújtandó uniós támogatásokról is. Brüsszel eddig 320 millió eurónyi segélyt folyósított Iraknak, s további 200 millió euró idei kifizetésére tett ígéretet. Az európai politikusokat a nap folyamán fogadja Ibrahím al-Dzsaafari iraki kormányfő.
Irakban dolgozó amerikai civil biztonsági őrök ellen kezdtek vizsgálatot az amerikai csapatok, miután felmerült, hogy többen tengerészgyalogosokra és iraki civilekre nyitottak tüzet – adta hírül a Fox News hírtelevízió. Az incidens még május végén történt Fallúdzsában, ahol később a tengerészgyalogosok összecsapás nélkül őrizetbe vették a gyanúsítottakat, akik azóta már elhagyták Irakot, és a nyomozás lezárultára várnak.
Kritikus professzor. Nem lehet Amerika nélkül élni, nem lehet vele szemben haladni, ám egyre nehezebb vele lenni – jelentette ki Ghassan Salamé beszédében, amelyben az Egyesült Államok iraki politikáját elemezte. A Közép-európai Egyetemen tartott előadás során kifejtette, túlzottan nagy az ár, amelyet meg kell fizetni az iraki szabadságért. „Irak diktatúrájának vége, ám ezért túl sok életet, politikai potenciált és pénzt kellett feláldozni” – szögezte le Salamé. Az ENSZ-főtitkár iraki ügyekben illetékes különleges tanácsadója közölte, egyértelműen az amerikaiak beözönlése miatt nőtt meg az ellenállók száma, mégpedig a megszállók „tabula rasa-politikája” miatt. Ez alatt a volt libanoni kulturális miniszter azt értette, hogy a hatalom birtokosai nem voltak hajlandóak a régi politikai gárdával vagy erőszakszervezetek tagjaival együttműködni, pedig azok várták a lehetőséget. „Ne feledjük, hogy az amerikai polgári közigazgatás vezetője az ENSZ-től nagyobb hatalmat kapott, mint amekkorát Szaddám Huszein bármikor birtokolt” – közölte a professzor. (S. L. S.)
