Legújabb határidőként erre a hétre ígérték a kormánypártok képviselői a januárban bejelentett adóreform egyeztetéseinek lezárását. Az adórendszer ügyében tett múlt heti miniszterelnöki megnyilatkozások ismeretében egyre inkább úgy tűnik, vajmi kevés marad az év elején még a teljes közteher-viselési csomag átalakítására vonatkozó kormányzati ígéretekből.
A jelenlegi magyar adórendszer gyökeres átalakítását – a magyarországi versenyképesség megerősítésére hivatkozva – január 21-én széles körű propagandával jelentette be az azóta menesztett pénzügyminiszter, Draskovics Tibor. A miniszterelnök néhány nap múlva már egy ennél is sokrétűbb csomagot ismertetett, amikor azt közölte: nem egyszerűen adóreformról, hanem a közterhek átalakításáról folyik a munka, amely nemcsak az adókra, de a kedvezményekre, az ellátásokra, a közteherviselésre is kiterjed. Az adórendszer megújításaként a kabinet tagjai egységesen a nagyobb teljesítményre való ösztönzést és a „több igazságosságot” jelölték meg. A legújabb kormányzati ígéretekben az időközben megszűnt adóreform-bizottság megállapításait sem igen lehet észrevenni, jóllehet február 9-én ez a testület lett felelős a reformterv komplett kidolgozásáért. Az Akar László közgazdász vezette, öt albizottsággal működő testület ígéreteihez híven el is készítette javaslatcsomagját a márciusi határidőre, ám közben kiderült: pénzügyminiszteri utasításra a bizottságnak úgy kellett volna érdemi munkát végeznie, hogy az idei évre tervezett adóbevételek nem kerülhetnek veszélybe. A szigorú korlátokat a bizottság kész javaslatai is híven tükrözték, hiszen nagymértékű adócsökkentés végül nem szerepelt a tervek között: a testület kétkulcsos rendszert javasolt bevezetni az evánál és a társasági nyereségadónál, míg a személyi jövedelemadónál csak az alsó sávot emelték volna fel 1,7-1,8 millió forintig. A testület az önkormányzati finanszírozásnál és az iparűzési adónál is változtatást javasolt, ám csak 2007-től. Az SZDSZ, az ellenzék és a szakmai szervezetek ellenállását kiváltó javaslatcsomag számos elemző szerint az utolsó indokot jelentette Draskovics Tibor április közepi menesztéséhez.
Az adóreform kormányzati elképzeléseinél itt ismét fordulat következett, az új pénzügyminiszter, Veres János ugyanis sietett közölni: nagyobb merészségre van szükség az adóreform-bizottságban megfogalmazott javaslatokhoz képest. Május elején újabb bejelentés borzolta a kedélyeket: Gyurcsány Ferenc a kékmunka bevezetését, azaz a háztartás körüli tevékenységek kifehérítését indítványozta, ahol a járulékok lerovása közteherjegyen keresztül, átalányban történne. Néhány nappal később vált ismeretessé, hogy az adóreformon belül adóköteles lesz a borravaló is.
Május 20-án Veres János újabb szigorításról, az egyszerűsített vállalkozói adó 15 százalékról 21 százalékra emeléséről tájékoztatta a közvéleményt. Kisebb kommunikációs galibát okozott a tőkejövedelmekre vonatkozó négyszázalékos egészségügyi hozzájárulás bejelentése, amelyről a kormányszóvivő és a Pénzügyminisztérium egymástól némileg eltérően nyilatkozott. Június elején újabb adónem, a 35 százalékos mértékű – a vállalkozói lét és a munkaviszony között „lebegő” – egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás bevezetését közölte a kabinet, amely azonban rögtön össztűz alá is került, mivel kiderült: a színlelt szerződések megszüntetésére hivatott adónem nem tudja érdemben orvosolni a problémát. Az adóreform múlt héten vett újabb fordulatot, Gyurcsány Ferenc ugyanis azt jelentette be, hogy – a korábbi pénzügyminiszteri nyilatkozatokkal szemben – nincs és soha nem volt napirenden az iparűzési adó eltörlése, és Magyarországnak csak az általános forgalmi adó területén van versenyképességi lemaradása.
Január 21.: Draskovics Tibor pénzügyminiszter bejelenti az adóreformot.
Február 1.: Gyurcsány Ferenc közli: a közterheket is átalakítják.
Február 9.: Megalakul az adóreform-bizottság öt albizottsággal.
Március 1.: Draskovics Szikora Jánost nevezi ki az APEH elnökének.
március 2.: Kétkulcsos rendszert javasol bevezetni az evánál és a társasági nyereségadónál az adóreform-bizottság.
Március 6.: Kuncze Gábor bejelenti, a bizottság javaslatai elfogadhatatlanok.
Április 18.: A miniszterelnök felmenti Draskovics Tibort, helyette Veres Jánost javasolja pénzügyminiszternek.
Április 26.: A 100 lépés programjáról Veres János úgy fogalmaz: a kormányban nagyobb a merészség az adóreform-bizottságban megfogalmazott javaslatokhoz képest.
Május 2.: A kékmunka bevezetését indítványozza Gyurcsány Ferenc a háztartás körüli, hagyományosan a feketemunkák közé sorolható tevékenységek kifehérítésére.
Május 6.: A kormányszóvivő bejelenti, hogy adóköteles lesz a szervizdíj. A felszolgálói díj után húszszázalékos áfát és 25 százalékos személyi jövedelemadót fizetnének majd a vendéglátóegységek.
Május 20.: Veres János az evakulcs változását jelenti be, egyik változatként a jelenlegi 15 százalékról 21 százalékra emelkedik az adó kulcsa.
Május 25.: Jövő év január elsejétől négyszázalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a tőke- és osztalékjövedelmek s az árfolyamnyereségből, ingóság eladásából, illetve ingatlan bérbeadásából származó jövedelmek után, évi 400 ezer forintos felső határral.
Május 26.: A PM bejelenti: az egészségügyi hozzájárulás nem vonatkozik a kamattípusú jövedelmekre.
Június 8.: A kormány kialakítja az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás koncepcióját, amelynek értelmében az ekho mértéke 35 százalék lenne.
Június 11.: Veres bejelenti: a kormány adóreform-javaslatai között sem az egy-, sem a kétkulcsos áfa nem szerepel, így többkulcsos marad az áfa.
Június 13.: Magyarországnak csak az áfa területén van versenyképességi lemaradása – fogalmaz Gyurcsány Ferenc.
