Orosz űrkutatási szakértők szerint Novaja Zemlja-sziget térségében kell keresni a keddi fellövése után eltűnt Cosmos–1 napvitorlás és hordozórakétája roncsait. A kutatók szerint nem kétséges, hogy a Barents-tengeren orosz nukleáris tengeralattjáróról, orosz Volna rakétával útnak indított szerkezet nem érte el kijelölt pályáját, mert a kilövés után 83 másodperccel a rakéta első fokozata leállt. „A Cosmos–1 bizonyosan elveszett” – idézte tegnap az AP az orosz űrkutatási ügynökség szóvivőjét.
Miként megírtuk, a rakéta hibája ellenére a starttól számított negyvenöt percig volt rádiókapcsolat a napvitorlással. Ezért a vállalkozást finanszírozó amerikai magáncégek szerint még mindig van legalább egy százalék esély arra, hogy a Cosmos–1 nem zuhant le, csak alacsonyabban kering a Föld körül, mint azt tervezték. A reményt erősítette, hogy a kilövés után hat órával több földi megfigyelőállomás is észlelt gyenge jeleket, amelyek számításaik szerint a Cosmos–1-től származhattak. Ezek egyike – a csehországi Panska Ves – azonban tegnap cáfolta, hogy jeleket fogtak volna. Jiri Simunek, a megfigyelőállomáson dolgozó kutató azt közölte, hogy nem jelzéseket, csak zajt észleltek abban az irányban, ahol a napvitorlást sejtették – írta a BBC.
Az amerikai űrvállalkozók – köztük a Planetary Society és egy tévéstúdió tagjai – két másik megfigyelőállomás közlésében bízva, továbbra is remélik, hogy a napvitorlás nem semmisült meg. Mivel az expedíció tudományos tapasztalatainak feldolgozására szerződésük van a NASA-val, azt kérték, az amerikai űrkutatási ügynökség műszerei továbbra is pásztázzák az eget, s keressék az űrjármű nyomát.
Szakértők szerint a napfény fotonjai által hajtott űrvitorlás új távlatokat nyithat az űrkutatásban, eddig azonban sem az orosz, sem a japán kísérletek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

Skizofrén férfit keresnek a magyar rendőrök