Túl könnyű volt idén az érettségi

Sokkal jobb eredmények születtek az idei írásbeli érettségi vizsgákon, mint a korábbi években – állítják iskolaigazgatók és szakértők. Különösen súlyos gond, hogy a szokatlanul könnyű matúra egyben belépőt jelent az egyetemekre is.

Az egyik budapesti gimnázium neve elhallgatását kérő igazgatója szerint mind emelt, mind középszinten átlagosan 85 százalékos eredményt értek el az iskola diákjai a matematika írásbeli vizsgán, ami példátlanul jó eredmény. Hozzátette: ehhez hasonló teljesítmények születtek a többi tantárgyból is. A szakember szerint jóval könnyebb volt az idei vizsga, mint a korábbi években. Úgy látja, a próbaérettségi lesújtó eredményei után a szaktárca a feladatok jelentős könnyítése mellett döntött, mert a sok elégtelen egyben az új érettségi rendszer bukását jelentette volna. Vélhetően az is szerepet játszott a döntésben, hogy időközben kiderült: az érvényes jogszabályok előnyhöz juttatják a felvételin a korábban érettségizőket, akik – bár a tapasztalatok szerint jóval felkészületlenebbek voltak 18 éves társaiknál – már az emelt szintű vizsga 33 százalékos teljesítésével is maximális pontszámot szerezhetnek.
*
Az idén maturálóknak viszont 90 százalékos eredményt kell elérniük. Leszögezte: az alapprobléma az, hogy nemcsak az emelt, hanem a középszintű érettségi is felvételinek számít, így akár alacsony tudásszint is elegendő lehet az egyetemi felvételhez.
Mint ismert, a Fidesz-kormány tervei szerint minden felvételizőnek két tárgyból emelt szintű érettségit kellett volna tennie, és csak ezek váltották volna ki a felvételi vizsgát. A Magyar Bálint vezette minisztérium azonban az egyetemekre bízta, hogy milyen típusú matúrát kérnek. Ennek következményeként csak elvétve található olyan szak, ahol az emelt szintű vizsga alapkövetelmény.
Foki Tamás, a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Iskola és Gimnázium igazgatóhelyettese szerint az új típusú vizsga inkább a gyakorlati kérdésekre, az érvelésre, következtetésre helyezte a hangsúlyt a lexikális tudással szemben. Az eredményeket elnézve azonban úgy tűnik, a kettő nem volt egészen arányban egymással, hiszen aki jó szövegértő, és képes gondolkodni, az magas fokú tudás nélkül is jó jegyeket szerezhetett. Foki úgy látja: ennek egyik oka az, hogy az illetékesek – vélhetően félve az újtól – a kelleténél alacsonyabbra helyezték a lécet. A szakember fontosnak tartja, hogy az oktatási tárca a nyilvánosság előtt elemezze a tapasztalatokat, és az alapkoncepció megtartása mellett küszöbölje ki a hibákat.
– A vizsgák összességében sokkal könnyebbek voltak, mint az elmúlt harminc évben bármikor, és ez nagyon nagy baj – mondta lapunknak Baranyi Károly, a Nemzeti Pedagógus Műhely vezetője. Kijelentette: egyetlen gondolkodtató feladattal sem találkozott a fizika- vizsgán. Hozzátette: a követelmények csökkentésével az oktatás színvonala is zuhanni kezd, hiszen a tudás háttérbe szorul. „Melyik az a kamasz, aki többet akar tanulni, mint amennyi az ötöshöz kell?” – tette fel a kérdést.