Újra kellene indítani a Babes–Bolyai-egyetemet

Nemzetközi szinten az egyik legkedvezőtlenebb a romániai magyar egyetemek helyzete – derült ki Európa első virtuális kisebbségpolitikai konferenciáján, amelyen a kontinens legfontosabb többnyelvű és egynyelvű felsőoktatási tanintézményeit hasonlították össze. A közel harminc európai egyetem és főiskola részvételével szervezett kisebbségi felsőoktatási konferencián elhangzott az is, hogy a 100–200 ezres létszámú kisebbségek többnyire rendelkeznek önálló, állami támogatásból fenntartott felsőoktatási létesítménnyel. Ehhez képest a másfél milliós romániai magyarság csak a magyar állam támogatta, egynyelvű Sapientia Egyetemen vagy az egészen más jellegű Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tud továbbtanulni. A helyzet komolyságát jellemzi, hogy a multikulturálisként aposztrofált kolozsvári székhelyű BBTE-n nem számít hivatalos nyelvnek sem a magyar, sem a német, holott ezt mind az egyetem hagyományai, mind a hallgatók létszáma megkövetelné. A BBTE multikulturális jellegét kérdőjelezi meg az a tény is, hogy az egyetem kiadványai rendszerint román nyelven jelennek meg, hiányoznak a többnyelvű feliratok, s ahol mégis lennének, gyakran lemarad róluk a magyar szöveg. Abszurd helyzetet teremt, hogy a Sapientiát nem támogatja a román kormány, s hogy a BBTE-t pedig ellehetetleníti egyoldalú nyelvpolitikai intézkedéseivel.
A conf.bolyai-u.ro weboldal adatbázisa arra hívja fel a figyelmet, hogy az Európai Unióba igyekvő Romániának még számtalan fontos lépést kell megtennie a nyelv- és kisebbségpolitika területén. Az országnak nem lenne szabad gátat szabnia saját felzárkózásának, ugyanakkor a jelenlegi kormánykoalíció programjában sehol sem szerepel a kisebbségi nyelvek bevezetése a felsőoktatásban. Románia ezek értelmében egyedüli országként helyezkedik szembe azzal az általános európai trenddel, amely már a néhány százezres kisebbségek számára is biztosítja a felsőoktatásban való részvételt.
A romániai magyarság számára a megoldást az önálló, állami finanszírozású, anyanyelven működő egyetem jelentheti, amelyre Európa számos egyeteme mutathat példát. Legutóbb éppen a macedóniai albánoknak sikerült ezt a célt elérniük. A konferencián részt vevő egyetemek közül jó példával szolgálhat még a német nyelvű, dél-tiroli Bozeni Szabadegyetem, a svéd nyelvű, finnországi Abo Egyetem vagy a katalán nyelvű, spanyolországi Barcelona Egyetem; de hogy ne kelljen messzebbre menni, elég a komáromi Selye János Egyetem felépítését megvizsgálni. Ezt az egynyelvű egyetemet kilencven százalékban a szlovák kormány finanszírozza, az anyaország csupán infrastrukturális támogatást nyújt.
A konferencia szervezői hangsúlyozták, az erdélyi magyarság esetében nem új egyetem alapítására, hanem az újraalapításra, a Bolyai-egyetem újraindítására volna szükség. A BBTE tanárai, Bodó Barna politológus és Hantz Péter elméleti fizikus kifejtette, a konferencia azért is szerveződött, mert a téma nincs kellő súllyal jelen az RMDSZ-t is magába foglaló kormány napirendjén. Márpedig a fenti weboldal adatbázisán meglehetősen aggasztó statisztikák olvashatók: Romániában összesen tízezer, azaz a magyarság 1,6 százalékát kitevő hallgató vesz részt anyanyelvén a felsőfokú képzésben; a magyar egyetemisták és főiskolások többségének, további 2,7 százaléknak románul kell továbbtanulnia. Így az országos átlag 6,6 százalékához képest a magyarok körében csak 4,8 százalék a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A tényeket ismertető Hantz Péter elmondta azt is, hogy a BBTE magyar oktatóinak mintegy 85 százaléka támogatja az egyetemen belül a magyar tannyelvű karok megszervezését az önállósodás felé tett első lépésként.
A Bolyai-egyetem újraalapítását több körülmény indokolja Bodó Barna szerint. A nemzetközi érdeklődést kiváltó konferencia elnöke úgy véli, a bolognai folyamat jegyében az egész felsőoktatási rendszer teljes körű reformját véghez lehet vinni, emellett nyugvópontra jutna a magyar- és németnyelv-használatot sürgető, évek óta húzódó vita is. Hogy valóban választ kapjanak kérdéseikre az internetes konferencia résztvevői, kidolgoztak egy chartát, amely a százezresnél nagyobb létszámú kisebbségek oktatási jogait kívánja rendezni. A dokumentumot immár egy nem virtuális konferencia fogja véglegesíteni, s végül az Európai Parlament elé valószínűleg Gál Kinga, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség politikusa fogja benyújtani.