Újra panelprogram, vagy csak „porhintés”

Nem az első nagy ívű panelprogramról szóló bejelentése ez a szocialista kormányzatnak. A fő probléma egyébként az, hogy a lakosságnak nincsen pénze az önerős költségekre. Egy korábbi bejelentést követően Demszky Gábor budapesti főpolgármester úgy fogalmazott: a kormány által ígért panelprogram csak „porhintés”, s uniós források nélkül nem megvalósítható.

Az ország négymillió lakásának 14 százaléka panel- vagy más iparosított technológiával készült épületben található. A budapesti házak huszonöt százaléka panel, az országban összesen kétmillióan élnek ilyen épületekben. A nemritkán harminc-negyven éves, sokemeletes házak állapota leromlott, felújításra szorulnak. Mivel rossz a szigetelésük, öregek a nyílászárók, a villany- és a gázszámlák jóval magasabbak, mint az új építésű házak esetében, holott a panelben csak a legalacsonyabb jövedelműek laknak. A felújításra eddig kétszer lehetett állami forrást nyerni: 1997-ben a német panelhitelből és 2001-ben a Széchenyi-tervből, amely 163 pályázón segített 710 millió forinttal. Ezzel szemben 550 ezer lakás szorul munkálatokra, a legtöbb lakó pedig nem tudja kifizetni a szükséges önrészt.
– A kormány panelprogramjában 15 év alatt kétezermilliárd forintot szán az erősen leromlott állapotú lakásállomány felújítására és az épületek környékének rehabilitációjára – mondta Csabai Lászlóné, a MeH lakásügyi kormánymegbízottja a választásokat követően egy budapesti tanácskozáson. 2003-ban mintaprojektekre ad pénzt, 2004-ben pedig elindítja a panellakások felújítási programját a kormányzat, amely e programnak fontos szerepet szán a 15 éves Nemzeti lakásépítési koncepcióban – tette hozzá a kormánymegbízott.
A kormány szerint tíz év alatt nem lehet megoldani a panelproblémát, ezért terjed ki a program 15 évre. A cél a panelban élők életminőségének javítása, a fenntartási költségek csökkentése és az országos mértékű energiamegtakarítás. A panelban élők ugyanis havonta három–hatezer forinttal többet költenek a szükségesnél a fűtésre. 15 éves távlatban évi hatvanezer lakást újítanának fel, évi 120 milliárdos költséggel. Ez központi irányítással, helyi végrehajtással zajlana: minden megyeszékhelyen nyílnának lakásenergetikai tanácsadó irodák, amelyek a lakóközösségeknek segítenének a legfontosabb felújítások megszervezésében.
A program négy lépést különböztet meg a felújításban. Az egyik az energiafogyasztás-mérők felszerelése, erre lehet a legkevesebb pályázati pénzt kapni. A második az alapvető felújítás (nyílászárók cseréje, szigetelés), a harmadik, a leginkább támogatott a standard felújítás lesz (az előzők plusz a közmű cseréje, a burkolat, homlokzat, épületgépészet felújítása). A kívánatos állapot a rehabilitáció, ami a közterületek, parkok megszépítését is jelenti.
Brüsszel nélkül nem lesz panelprogram – jelentette ki hírügynökségi jelentések szerint még tavaly Tatabányán Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere –, Medgyessy Péter miniszterelnök két hónapja jelentette be, hogy az év végén indul a panelprogram, amelyben az állam, az önkormányzatok, valamint a tulajdonosok egyharmados anyagi szerepvállalásával felújíthatóvá válnak az ország „házgyári” lakásai. Csak Tatabányán a lakosság nyolcvan százaléka, azaz majdnem hatvanezer ember él ilyen lakásban, amelyek rekonstrukciója már nem odázható tovább. Demszky Gábor azonban úgy véli: a kormány által ígért panelprogram csak „porhintés”, uniós források nélkül nem megvalósítható. Azt is elmondta: Brüsszelben jelenleg nincs ilyen forrásra pályázat, ezért a most csatlakozott országok összefogásával kell elérni, hogy az EU támogassa az ez irányú fejlesztéseket, illetve biztosítson a megvalósításukhoz pályázati lehetőségeket – tette hozzá a főpolgármester.
A most bejelentett támogatások ellenére a panelprogram pályázatai továbbra is megkövetelik majd az önerőt. A társasházak kétharmadának döntését el kell majd fogadnia a többi lakónak. A gyári technológiával épült házak felújítása azért fontos, mert – bár régi, gyakran 30 évesnél öregebb épületekről van szó – ezek statikailag stabil, megbízható építmények. Ezért nem kell attól tartani, hogy a panelházak öszszeomlanak, és a felújításnak sem az állékonyság megerősítésére kell koncentrálnia. Inkább sürgetőbb feladat a házak épületgépészeti korszerűsítése, elsősorban hatékonyabb, modern fűtésrendszer kialakítása. A legtöbb épületben cserére szorul a teljes szigetelés, valamint az összes nyílászáró. Sok helyen elavult az elektromos hálózat, a liftek felújítása szintén mind több helyen elodázhatatlan. Egyébként egészségügyi szakemberek véleménye szerint egészségkárosító a lakások építése során felhasznált formaldehid is, amelyet például a konyhabútorok lapjainak, illetve a szőnyegpadló ragasztásához alkalmaztak. Ez a hőre érzékeny anyag meleg hatására erősen párolog, gőzei pedig mérgezők lehetnek. Ez utóbbi problémák felszámolására nem gondoltak az újabb (vagy megújított) program alkotói.