Újabb kísérletet tettek a minap az ukrán parlament baloldali frakciói az idő kerekének visszaforgatására. „Ukrajnában nem lesz reprivatizáció”, szögezte le válaszul immár sokadszor az állami vagyonalap szocialista elnöke. Ugyanakkor már 194 olyan vállalat ellen nyújtottak be keresetet a bíróságokhoz, amelyeknek tulajdonosai megszegték a privatizálás során magukra vállalt kötelezettséget. Ezek között van természetesen az utóbbi időben megannyi vitát és indulatot gerjesztett Krivorizssztal, Európa legnagyobb acélműve is, amelynek törvénytelen privatizálását már a jelenlegi tulajdonosok is elismerik, hiszen hajlandók lennének a vállalat reális értékének a kifizetésére is.
Nincs egységes álláspont a privatizációs pályázatok felülbírálásának kérdésében a „narancsos forradalom” győzteseinek táborában sem. Viktor Juscsenko például egyre inkább hajlik a békés megegyezésre. Az államfő szerint, akik megsértették a törvényt, fizessék meg az árát, egyenlítsék ki a számlát és ezzel tekintsék lezártnak az ügyet. Julija Timosenko viszont sokkal radikálisabb álláspontot képvisel a kérdésben. Ő ugyanis a törvénytelenül privatizált vállalatok bíróság útján történő visszavétele és új pályázatok kiírása mellett tört lándzsát, ami elemzők szerint nyilvánvalóan újabb konfliktust gerjeszt majd közte és az államfő között. Annál is inkább, mivel az utóbbi időben Juscsenko nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy kedvező képet alakítson ki Ukrajnáról a világban, és ezzel együtt vonzóvá tegye az országot a külföldi befektetők számára. A minap például bejelentette, hogy leállítja a korábbi privatizációk felülvizsgálatát és rövidesen újabb stratégiai jelentőségű vállalatok kerülnek majd kalapács alá. Igyekezete korántsem véletlen, hiszen már a nyugati szakértők részéről is egyre több kritika éri az országot a privatizáció körül kialakult hatalmi ellentétek miatt.
Gongadze utca. A magára találó, gondolkozásában változó, identitását kereső és erősítő Ukrajna változásai jól nyomon követhetők a főváros történéseiben. Szimbolikus jelentőséggel bír, hogy a közeljövőben utcát neveznek el a halálával az elmúlt tíz évet jelképező meggyilkolt újságíróról, Georgij Gongadzéról. Az is jellemző, hogy az Ukrinform jelentése szerint Olekszandr Omelcsenko főpolgármester hivatalosan régészeti kutatásokra hivatkozva „öregebbé nyilvánítaná” Kijevet, mondván, Moszkva 1982-ben csak 1500 évet „engedélyeztek” az ukrán fővárosnak. (S. G.)
