Versenyképesség-javítást, az adók és járulékok csökkentését, munkahelyteremtést, valamint a jól működő Széchenyi-terv megtartását ígérték választási kampányukban a jelenlegi kormánypártok – emlékeztetett Sümeghy Csaba, nyomatékosítva, hogy ezzel szemben a három év alatt harmincháromszor emeltek adót, négy új adófajtát vezettek be, a vállalkozók terhei pedig 200 milliárddal növekedtek, így „csupán ezt sikerült alkotniuk”.
A politikus kiemelte: a versenyképesség jelentősen romlott, amit már nemcsak az ellenzéki pártok, de az elemzők is hangoztatnak, a vállalkozók pedig saját bőrükön érzik. Megbukott a Smart Hungary program is, amelyből mindössze 93 cég részesedett, s hasonló sorsa jutott az Európa-terv is, melynek programjából mindössze az előző ciklusban kialakított Midi hitel és a Széchenyi-kártya funkcionál eredményesen. Sümeghy Csaba egy gazdasági kamarai állításra hivatkozva kijelentette: a gazdaságpolitika jelenleg a vállalkozások mindössze 18 százalékát éri el, s csupán e kör számára teremt lehetőséget.
A helyzetet tetézi a hozzá nem értés és a tehetetlenség. A gazdasági tárca élén makroközgazdász helyett orvos áll, a miniszterelnök pedig „festő”. Festő, aki csak a rózsaszín jövőt képes lefesteni, miközben a jelenben semmi hatékonyat, eredményeset nem alkot.
A politikus kiemelte: a vállalkozók még a minimális kormányzati segítséget sem kapják meg az életben maradásukhoz, boldogulásukhoz. A hazai vállalkozások számára korlátozottak a beszállítói programok, a közbeszerzések terén pedig idegenek saját hazájukban. Az tarthatatlan állapot, hogy amíg az unió többi tagországában úgy írják ki a közbeszerzési pályázatokat, hogy abban döntően csak „a saját vállalkozóik tudnak labdába rúgni”, nálunk inkább a külföldiek vannak preferálva.
Sümeghy Csaba kiemelte, hogy a versenyképesség javítása, a vállalkozások helyzetbe hozása érdekében a Fidesz kidolgozta adóegyszerűsítő programját. Ismertette: ennek során csökkentenék az adók és az adóként funkcionáló díjak, hozzájárulások, járulékok számát. Ez nemcsak a vállalkozóknak hozna könnyebbséget, de az állami bürokráciának is. Megszüntetnék az APEH inkasszójogosultságát, mert elfogadhatatlan, hogy az adóhatóság akkor is leemeli a vállalkozás számlájáról a tartozást, ha annak egy másik adónemben túlfizetése van. Törvényben írnák elő, hogy az áfa összegét az adóhatóság 30 napon belül utalja vissza. Megteremtenék annak lehetőségét, hogy a kezdő vállalkozások is beléphessenek az egyszerűsített vállalkozói adóba (eva), míg ezen adónem értékhatárát 50 millió forintra emelnék. Az eva ugyanis jelentősen csökkenti a bürokráciát, s hatékony eszköz a feketegazdaság elleni küzdelemben – tette hozzá Sümeghy. Az árbevételi küszöb felemelése ráadásul nem veszélyezteti a központi költségvetés bevételeit, mert ellenőrzéssel kiszűrhető, ha például a vállalkozás másik cégben számolja el költségeit. Az eva bevezetése eddig is több bevételt hozott a büdzsének, mint amennyire valaha is számítottak – mutatott rá az ellenzéki politikus, majd folytatta: egységesítenék az adó- és járulékbevallás határidejét, s indokoltnak tartják az egy számlára történő befizetési rendszer bevezetését.
Jelenleg az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár négymillió, mezőgazdasági családi vállalkozóknál, kistermelőknél hatmillió forint. Sümeghy rámutatott: ez a limit a fele sincs az EU-ban alkalmazottnak, ám rendkívül fontos a mikrovállalkozásoknak. Ezért célszerű lenne az összeghatárt 35 ezer euróra, azaz 8,750 millió forintra felemelni. Nem naprakész a cégbíróságok nyilvántartása, a cégadatok a beadást követően csak közel egy év múlva érhetők el. A mérleg- benyújtással egyidejűleg igazolást kell küldeni a közzétételi díj megfizetéséről. A számla gyakran hónapokkal később vagy sosem érkezik meg. Így a vállalkozónak hosszas utánjárással kell azt beszereznie. Megoldás lenne, ha az APEH az adatokat megküldené a cégbíróságnak és az Igazságügyi Minisztériumnak. Ez költségkímélő lenne a vállalkozásoknak, hiszen ez esetben nem kellene megfizetni a közzétételi díjat. Mindezeken túl a vállalkozók ügyintézésének felgyorsítása érdekében szükség lenne az egyablakos rendszer kialakítására. E feladatot a kereskedelmi és iparkamarák láthatnák el, mert országos hálózatuk révén alkalmasak arra, hogy a tagság és az állami szervek között eredményes kapcsolatot létesítsenek.
Cél a hétszázalékos növekedés. A pénzügyi válságra a gazdasági mozgástér bővítésével kell válaszolni – nyilatkozta a Világgazdaságban megjelent tegnapi interjújában Orbán Viktor. A volt miniszterelnök szerint növekedést indukáló megoldások kellenek. Azt a gondolkodásmódot kellene megváltoztatni, amely a kiadási igények szerint sarcolja meg az érintetteket. Orbán Viktor javasolta a gazdasági élet vezetőinek: „2006 után nyissunk új kurzust. Minden évben jöjjünk össze, és beszéljük meg: a tőke, a vállalkozói világ mennyi pénzt ajánl a költségvetésnek – adó formájában.” Egy ilyen alkuban a jövedelmet tulajdonló csoportok azt mondják meg, a megtermelt jövedelemből mennyit tudnak felajánlani az államnak. Az állam pedig azt, hogy ebből a pénzből milyen szolgáltatást tud nyújtani. A Fidesz elnöke azt ígérte, ha megnyerik a választásokat, „2007-re olyan adótörvényeket alkotunk, amelyek visszahelyezik hazánkat a legdinamikusabban fejlődő európai országok közé”. Az egykulcsos adórendszert nem tartja a legigazságosabbnak, de úgy látja, a szlovák és román döntések után ebbe az irányba kell lépni. A kulcsok mértékéről elmondta, hogy jóval alacsonyabbaknak kell lenniük, mint amilyenről akár a legbátrabbak is beszélnek. S hogy lehet-e szó ismét hétszázalékos bővülésről? A Fidesz elnöke leszögezte: „Nem érdemes kisebb célt kitűzni. Olyan politikát javaslok a gazdaságért felelős minisztereknek, amely a lehető legmagasabb növekedést célozza meg úgy, hogy ismét az újonnan csatlakozott országok élére kerüljünk.” (K. T. L.)
