A lengyel szalmonellás csirkehús elleni fellépéshez hasonló kőkemény intézkedéseket ígért Gráf József agrárminiszter a Magyar Agrárkamara tegnapi országos küldöttgyűlésén, hangsúlyozva, hogy a jövő héten a bor kerül majd az ellenőrzések középpontjába. A tárcavezető elmondta: a minisztérium legnagyobb gondja az aratással és az új búza intervenciós felvásárlásával kapcsolatos felkészülés. Nyílt beismerés hangzott el az agrárkamara közgyűlésén. Végre a minisztérium vezetése is belátja, hogy kevés lesz a gabonaraktár. Sajnos ez nem oldja meg a raktárhiányt; érdemi intézkedéseket pedig még nem láttak a termelők – reagált a miniszter bejelentéseire Lengyel Zoltán, a Fidesz mezőgazdasági kabinetjének vezetője.
Veszélybe kerülhetnek a tavaly, még az uniós csatlakozás előtt, de már a nemzeti támogatás részeként előlegbe fizetett hektáronkénti nyolcezer forintos támogatások. Értesüléseink szerint ugyanis azoknak, akikről az ellenőrzések során kiderült, hogy túligényelték a területük után járó támogatást, vissza kell fizetniük ezt az összeget. Az erről szóló körlevél értesüléseink szerint már a megyei földhivatalokban van, és erre a lépésre készül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) is. A baj azonban az, hogy nem fedi egymást tökéletesen a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (Mepar), amely alapján az ellenőrzéseket végezték, és a régi földnyilvántartási rendszer, amely alapján az előlegeket kifizették.
Szakértők szerint a pénz viszszafizettetése jogi aggályokat vet fel, mert a nyolcezer forintos támogatás pillanatában azok az igénylők, akik megfeleltek a feltételeknek, megkapták a pénzt. Most azonban a nyolcezer forintot egy utólag hozott rendelkezés alapján kérnék vissza, pedig a területalapú támogatások igénylését a kifizetések után kellett beadni. Tudomásunk szerint az MVH azért igyekszik behajtani ezeket a pénzeket, mert az ellenőrzés során mintegy ötszázezer hektárnál állapítottak meg túligénylést, ami közel négymilliárd forintos kiesést jelenthet az államnak. Az eltérések abból adódnak, hogy a Mepar több tizedesjegyre bontva állapítja meg a területnagyságot, ezért a régi földnyilvántartási rendszerrel összevetve lehetnek elétérések. Értesüléseink szerint azonban akkor is vissza kell fizetni a nyolcezer forintot, ha közben tulajdonos-, illetve bérlőváltás volt a területen.
Az ügyben megkerestük az MVH-t, ahol közölték, hogy a kérdésben az agrártárca az illetékes. Ott egy neve elhallgatását kérő szakértő úgy nyilatkozott, hogy valóban van ilyen kezdeményezés, mert egyeztetni kell a nemzeti és az uniós területigényléseket, de hangsúlyozta azt is, hogy eleddig egyetlen visszafizetés sem történt, csak néhány megyében szólították fel a termelőket adategyeztetésre. A szakember megjegyezte azt is, hogy külön kell választani a rendszer elégtelensége miatt bekövetkezett hibát a szándékos túligényléstől.
*
Akadozik az életjáradék? A Nemzeti Földalapnak értékesítenie kell az eddig felvásárolt földeket ahhoz, hogy megfelelő bevételei legyenek, és biztosítani tudja az életjáradék folyamatos kifizetését – jelentette ki a minap Magda Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista elnöke, aki az értékesítést nyílt árveréseken képzeli el. Lengyel Zoltán, a Fidesz agrárpolitikusa kifejtette: a gazdák korai nyugdíjazása kapcsán a kormány nem él azokkal a lehetőségekkel, amiket az unió biztosít. A kabinet közösségi források helyett az adófizetők pénzéből működteti az intézményt. Aki az unió szabályozása szerint korkedvezményes nyugdíjat igényel, annak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy csak olyan gazdának adja tovább a földjét, aki tíz éven keresztül műveli a területet. Lengyel úgy tartja: ha az agrártárca az életjáradékok kifizetése érdekében akarja értékesíteni a földeket, az azt jelenti, hogy az eddig sikeresnek kikiáltott program nem megfelelően működik.
Estek a termelői árak. Majdnem 12 százalékkal alacsonyabb volt az agrártermékek termelői árszintje 2005. január–áprilisban, mint egy évvel korábban. A növényi termékeknél az árszint 26,1 százalékkal csökkent, az állati terméké viszont 8,2 százalékkal nőtt. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a mezőgazdasági termeléshez felhasznált termékek és szolgáltatások árszínvonala 2 százalékkal csökkent – tette közzé tegnap a KSH. A gabonafélék árszintje idén január–áprilisban 41,2 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, a vágóállatok termelői ára azonban 10,9 százalékkal nőtt 2004 első négy hónapjához képest.
