Reggel és záráskor csúcsdöntés, a nap egészében pedig gyengülő trend uralta a pesti tőkepiacot. A vezető részvények a Richter kivételével erősödtek. A BUX 29 pontos emelkedéssel nyitott, majd napi csúcsára, 19 968 pontra ugrott. A reggeli csúcsdöntést követően az index több lépcsőben gyengült, sőt napközben néhány pillanatra szerdai zárószintje alá esett. A visszacsúszó index végül 86,19 ponttal emelkedve, 19 866,11 ponton fejezte be a kereskedést, ami egyben legmagasabb záróértéke is lett. Az átlagosnak mondható, 18,5 milliárd forintos forgalom azt jelezte, hogy akár a BUX gyengülése is várható még a hét vége előtt.
Jelentős erősödéssel történelmi szintet döntött tegnap a Mol ára: az olajipari részvények 18 895 forintig emelkedtek napközben, majd végül 18 890 forinton zártak, ami 250 forintos drágulásnak felelt meg. A Mol egyben a legnagyobb növekedést produkáló részvény is lett. A Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt az InfoRádiónak a török terjeszkedési tervek kapcsán azt nyilatkozta, hogy a régió szélesedik, az esetleges EU-felvétel után Törökország a térség részévé válik. Piaca hihetetlenül gyorsan fejlődik, az ország számos logisztikai kapcsolat felépítésére alkalmas. Görögországban a Mol már régóta „kinézte magának” a Hellenic Petrolemumot. Jelenleg nincs napirenden a tranzakció, de a társaság a magyar olajcég fókuszában van. A régión kívül is aktív a Mol. Hernádi Zsolt szerint a nyugat-szibériai olajmezők és a kazahsztáni, a pakisztáni, a jemeni koncessziók érdekes területeknek számítanak – írta a portfolio.hu.
A szerdán még kedvező profitjóslattal élő OTP is drágult. Az elemzői minősítések és a bank előrejelzésének következtében a cég részvényei három forinttal emelkedtek. Javult még az MTelekom, a Synergon, az Antenna Hungária és a BorsodChem ára. Gyengüléssel zárt viszont a Richter, a TVK, a Graphisoft és az FHB. A szakértők tegnap újból meghúzták a vészharangot és rámutattak arra: egyre törékenyebb a BUX növekedése. A magyar tőzsdei indikátor 20 ezer pont közeli értéke nagy kockázatot rejt magában.
A bankközi devizapiacon a forint az euróval szemben erősödött. Az eurót 246,40–246,60 forinton jegyezték, 35 fillérrel gyengébben szerda délutáni árfolyamánál. A piacon lanyha kereskedésről számoltak be, az eurót 246,50–247,10 forint között jegyezték. A dollár reggel erősödött a nemzetközi piacokon, de délutánra elveszítette nyereségét. Pesten 204,50 forint volt az amerikai valuta legerősebb árfolyama a nap folyamán, fél négy körül azonban már csak 203,30–203,40 forinton jegyezték, ami 0,30 forintos gyengülésnek felelt meg.
A nemzetközi tőkepiacokon is drágulással zártak az indexek. A tokiói Nikkei 225 index 0,90 százalékot javult. A japán indikátort a technológiai papírok erősödése húzta fel. A szigetországban annak ellenére emelkedett a tőzsdei indikátor, hogy három év után újból nőtt Japánban a vállalati csődök száma. Júniusban 1207 vállalati csőd volt, 11,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az adatot közlő Tokyo Shoko Research szerint a hátrahagyott adósság 502,72 milliárd jen (4,49 milliárd dollár) volt, 37,7 százalékkal több, mint tavaly júniusban. Májushoz képest is nőtt a csődök száma 12,5 százalékkal, de a hátrahagyott adósság 16,9 százalékkal kevesebb volt.
Európában a DAX és az FTSE fél százalék körüli drágulást jelzett, ezt főként a gyógyszergyártók indukálták, mivel a Novartis kedvező negyedéves gazdálkodási adatot tett közzé. A svájci gyógyszergyár – hazájában a legnagyobb, a világon a hatodik – az első fél évben 11 százalékkal, 15,14 milliárd dollárra növelte a forgalmát a tavalyi első félévi 13,612 milliárdhoz képest.
Szakértő: 2025 valóban a gazdasági áttörés éve lehet