Pinke Sándorral, a budaörsi reptér parancsnokával kelt útnak Vári Gyula február 9-én egy Zlin–142-es típusú kisgéppel a budaörsi repülőtérről Mohácsra, hogy a kormány megbízásából tesztrepülést hajtson végre. Amire a pilóták visszatértek a kétórás repülésről, az egyik szárnyvég súlyosan megsérült a gépükön, amelyen emiatt póttartályt kellett cserélni – értesült lapunk. Budaörsön kezdetben azt feltételezték, hogy az alacsony repülés miatt ütközhettek valaminek, Vári viszont úgy tájékoztatott, hogy egy madár elütése miatt kell javítani a gépét.
Mint ismert, Váriék azért repültek alacsonyan, hogy bizonyítsák, egy bizonyos magasság alatt a a radarok nem tudják kimutatni repülőket a magyar légtérben egy olyan korszerű lokátor megépítése nélkül, mint amilyet a Zengő-csúcsra terveznek.
Molnár Csabától, a HungaroControll kisgépes repülésirányításának vezetőjétől azonban megtudtuk, hogy az olyan kisgépnek, amilyennel Vári is repült, Magyarországon még bejelentési kötelezettsége sincs az ellenőrzött légtereken kívül. A kisrepülőgépek általában 300 méteren, az ellenőrzött magasság alatt repülnek, vagyis semmi különös sincs Vári akciójában. Szaknyelven szólva „földig” csak a határoknál, a repülőterek, a katonai és a kiemelt létesítmények körzetében ellenőrzik a légteret, de ezekre a területekre már kötelező a bejelentés.
Ez azt jelenti, hogy alacsony magasságon, az ellenőrzött légterek kikerülésével Magyarország határain belül bárki bejelentés nélkül szabadon repülhet egy kisgéppel, anélkül, hogy komolyan ellenőriznék a tevékenységét.
Vadászrepülőként és a Magyar Repülőszövetség elnökeként ezt Vári Gyulának is tudnia kellett, ahogyan azt is, hogy gyakorlatilag felesleges volt a tesztrepülése, ha nem repült be a tiltott zónákba.
Paks körzetében ugyanis egy öt kilométer sugarú körben tiltott a berepülés a légtérbe. Molnár Csaba tudomása szerint Vári Kalocsa irányába kerülte Paksot, hogy ne repüljön be a tiltott légtérbe. A részlegvezető azt azonban nem tudta megmondani, hogy ebben az időpontban ezen a repülőútvonalon felfedeztek-e egy alacsonyan közlekedő kisrepülőt, hiszen az adatokat csak hatvan napig kötelesek megőrizni. A Légiközlekedési Igazgatóságon úgy tájékoztatták lapunkat, hogy ebben az időben nem követtek el szabálytalanságot a Váriék által megtett útvonalon.
Szakértők szerint ezért is egyértelmű, hogy a próbarepülés legfeljebb a zengői beruházás melletti kampányfogás lehetett, dacára annak, hogy a radar sem biztosítana megfelelő védettséget az ilyen, nem engedélyköteles repülésekkel szemben.
Mint ismert, nemrég Gyurcsány Ferenc kormányfő jelentette be, hogy a kormány megrendelt egy próbarepülést, amellyel bizonyították, hogy az ország légtere „déli irányból rendkívül nyitott”, és elengedhetetlen az eredetileg a Zengőre tervezett NATO-radar megépítése. Emlékeztetett rá, hogy errefelé található a paksi atomerőmű is. A radarberuházás szükségességéről nyilatkozott a próbarepülést végző Vári Gyula is.
origo.hu
Társasházi lakás ég Budapesten
