Magyarország nem pusztán felelősséget érez, hanem felelősséget visel a külhoni magyarságért

A Nézőpont Intézet legfrissebb elemzése szerint Magyarországon a kormánypárti és kormánykritikus médiumok hasonló arányban érik el a lakosságot, a sajtó sokszínűsége pedig nemzetközi összevetésben is erős. A kutatás rámutat: a kormánykritikus médiumok nyereségesen működnek, számuk folyamatosan bővül, és a magyar médiahatósági döntések politikai befolyástól mentesek.

A magyarországi médiumok politikai hovatartozásuktól függetlenül az ország egész területén bárki számára könnyen hozzáférhetők – jelentette ki a Magyar médiapiaci körkép bemutatóján Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Az elemzésből kiderült, tízből kilenc magyar rendszeres médiafogyasztó, s közel ugyanannyian tájékozódnak televízióból (6,2 millió fő), mint az internetről (6,1 millió fő).

Csaknem annyian tájékozódnak televízióból, mint internetről. Forrás: Nézőpont Intézet

A kutatást bemutató eseményen Mráz Ágoston Sámuel kiemelte: 

a magyarok közel azonos arányban tájékozódnak a kormánypárti és az ellenzéket támogató médiumokból.

Azon személyek aránya pedig, akik csak egy orientáltságú médiából tájékozódnak, mindössze hat százalék.

– Egyszerű tartalomelemzéssel állapítottuk meg, hogy mely médiumok kormánybarátok és melyek kormánykritikusok – ismertette az elemző.

Forrás: Nézőpont Intézet

 

Nyereségesek a kormányellenes médiumok

A Nézőpont Intézet kutatása szerint a releváns kormánykritikus média 2024-ben összesen közel százmilliárdos bevételt ért el. A jelentés szerint nem a politikai környezeten, hanem a médiumok mögött álló társaságokon múlik a sikerességük.

Szó sincs arról, hogy a kormánykritikus médiumok tönkremennének, és akadályozva lenne a működésük

– emelte ki Mráz Ágoston Sámuel.

Forrás: Nézőpont Intézet

A kutatás szerint a kormánykritikus médiafelületek alapítása sem állt meg 2010 után. Az elmúlt tizenöt évben ugyanis harminchat új kormánykritikus médiafelület alakult.

Ma már hihetetlen, de 2010 előtt számos olyan médium nem létezett, amely ma vezető orgánumként működik

– emelte ki a Nézőpont Intézet vezetője. Ugyanakkor az elemzés szerint több kormánykritikus médium is átláthatatlan külföldi finanszírozásból működik, több lap is beleolvadt egy nemzetközi nyomásgyakorló hálózatba. – A legritkább esetben derül ki csak a médiumok mérlegeiből, hogy milyen támogatásokat kaptak külföldről – emelte ki Mráz. Hozzátette: más forrásokból tájékozódva kiderült, hogy

összesen hárommilliárd forintot költöttek el Magyarországon külföldi donorok.

A kutatás szerint az ellenzéki lapok és baloldali pártok által terjesztett híresztelések ellenére a magyar közmédia arányosan jeleníti meg a kormánypárti és a kormánykritikus szereplőket is.

– A közmédia híranyagainak statisztikája hajszálpontosan megfelel a nemzetközi elvárásoknak, a francia modellnek – jelentette ki a Nézőpont Intézet vezetője. Tavaly a parlamenten kívüli Tisza Pártot tíz százalékban szerepeltette a híreiben a közmédia, annak  ellenére, hogy vezetői elzárkóznak a közmédiának való nyilatkozástól.

Forrás: Nézőpont Intézet

Pártatlan a magyar média ellenőrzése, hatékony a kormányzati tájékoztatás

Az elemzésben a hazai médiumok ellenőrzésére is kitértek. A kutatás szerint politikai okokból nem, döntő többségében formai követelmények miatt születtek hatósági határozatok. Mráz Ágoston Sámuel kiemelte: politikai tartalommal kapcsolatban csak kormánypárti médiumok, a Hír TV, a HírFM és a TV2 kapott büntetést 2024-ben.

Mindeközben a gyakran hangoztatott álhírek ellenére a kutatás szerint a kormányzati tájékoztatás és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés az uniós gyakorlatnál hatékonyabban működik.

Mindez a kormányinfóknak köszönhető, ez a gyakorlat ugyanakkor nem létezik más országokban

– jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel. Hozzátette: a magyar kormány transzparens tájékoztatási gyakorlatot végez, a közérdekű adatok hozzáférése, valamint a magán- és köztulajdonban lévő üzleti  adatok nyilvánossága is biztosított.

A kutatás bemutatását egy beszélgetés követte, amelyen Kereki Gergő, a Mandiner vezérigazgatója, Néző László, lapunk főszerkesztője és Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója vett részt. A médiapiac helyzetéről szóló beszélgetésen szóba került a New York Times nemrég megjelent, Orbán Viktor miniszterelnökkel kritikus, Magyar Pétert támogató cikke, amelyben a Nézőpont Intézet vezetőjének a szájába adtak olyan kijelentéseket, amelyek az interjú során nem hangzottak el.

Az olyan médiumok, amelyeket külföldről fizetnek, egyértelműen külföldi befolyás alatt állnak

– jelentette ki Kereki Gergő. Néző László úgy látja, a legnagyobb probléma, hogy érdekel-e bárkit még a valóság. A magyar politika, média ugyanis az elmúlt másfél évben nem a valóságról szól.

Az olvasók, nézők egy részét ugyan érdekli, de az Európai Bizottságot és Magyar Pétert egyáltalán nem hatja meg a valóság

– mutatott rá a Magyar Nemzet főszerkesztője. Érveit az is alátámasztja, hogy a kutatás eredményeinek bemutatójára meghívták az ellenzéki média munkatársait, de nem tették tiszteletüket.

A tartalmi kérdéseket tekintve a Mandiner főszerkesztője elmondta: a megjelent cikkekből egyértelműen látszik, hogy egy médium külföldi befolyásolás alatt áll-e. Néző László szerint a magyar ellenzéki médiában sok helyen a kormányzat számára olyan fontos kérdésekben, mint Ukrajna, háború, menekültügy, tetten érhetők a befolyásolási kísérletek. Ezen kísérletek közül a leginkább problémás az Ukrajna által indított támadások sorozata, amelyben rendszeresen fellelhető az ukrán titkosszolgálatok tevékenysége.

A frissen átállt árulóknak bizonyítaniuk kell a hűségüket. Ennek érdekében pedig olyan cikkek látnak napvilágot, amelyek újságírói szemszögből nézve vállalhatatlanok

– jelentette ki a főszerkesztő. Kereki Gergő, a Mandiner vezetője hozzáfűzte: a jóhiszeműség szemüvegén keresztül nézve is probléma, hogy ilyen hamis információk gond nélkül átjutnak teljes szerkesztőségeken.

Az olvasók még mindig a nyomtatott lapokat tartják a leginkább hitelesnek

– mutatott rá Néző László. Emlékeztetett: az elmúlt években alapvetően alakultak át a médiafogyasztási szokások és a politikai kommunikáció is. Az olvasók jó része ki van éhezve a személyes találkozásra – tette hozzá a Mandiner főszerkesztője.

Borítókép: Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)