Ismét szennyezett a dorogi égető?

Múlt pénteken bejelentés érkezett az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez, hogy a dorogi veszélyeshulladék-égetőből ismét szennyező anyagok folynak az Esztergom-Kertvároson keresztülfutó Kenyérmezei-patakba. A felügyelőségi vizsgálat a határértéket meghaladó szennyezést mutatott ki az üzemből kivezető csatorna torkolatánál. Az üzem közleménye állítja: nem ők a felelősek.

2005. 07. 12. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hulladékégetőt üzemeltető Onyx Kft. arról tájékoztatta a helyszínre vonuló, felmérést végző szakembereket, hogy „egy építés alatt álló kármentő medence vízzárósági próbájából származó, 180-200 köbméternyi szennyezetlen vizet engedtek a csapadékvíz-csatornába”.
A felügyelőség azonban megállapította, hogy „a csapadékvíz-csatornából a Kenyérmezei-patakba folyó víz, valamint a patak csapadékvízcsatorna-betorkolás alatti vize a benzol tekintetében kétszer magasabb szennyezést tartalmaz, mint (…) az ivóvíz minőségére előírt határérték”. Emellett a toluol is meghaladta a felszín alatti vizekre vonatkozó B szennyezettségi szintet.
Az Észak-dunántúli Vízmű Rt. tegnap levélben erősítette meg Meggyes Tamásnak, Esztergom polgármesterének, hogy „2005. július 8-án a délelőtti órákban az Onyx Kft. csapadékcsatornájából környezetszennyezést okozó anyagok jutottak a Kenyérmezei-patakba és azon keresztül a Dunába”. Az ÁNTSZ arra kötelezte a vízművet, hogy naponta laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrizze a kutak vizében található benzol, toluol, etilbenzol és xilol mennyiségét, és leállíttatta a szennyezéshez legközelebbi két kút üzemeltetését.
A vízmű hétfői tájékoztatása szerint az esztergomi vezetékes vízben egyetlen anyag mennyisége sem éri el az egészségügyi határértéket. A társasággal párhuzamosan az ÁNTSZ és Esztergom önkormányzata is végeztet laborvizsgálatokat.
Tegnap közleményt adott ki az Onyx Kft. Ebben azt állították: nem a vállalattól származik a szennyezés. Kijelentették: bizonyítani tudják, hogy a méreg a telephelyük és a patak közti zárt csatornában került a vízbe. – Ezen a szakaszon korábban számos illegális bekötést találtak, s előfordult, hogy magánemberek és vállalatok itt szabadultak meg a veszélyes hulladékuktól – érveltek.
Emlékezetes: tavaly július 30-án az Onyx Kft. veszélyeshulladék-égetőjének tartályából közel 250 köbméter szennyező anyag került az esővíz-levezetőbe, majd a város ivóvízellátását biztosító Duna-parti kutak közelébe. A cég napokkal később beismerte, hogy az elfolyt anyag több száz gyógyszervegyészeti és vegyipari, valamint súlyosan környezetszennyező veszélyes hulladékot tartalmazott. A francia tulajdonú vállalkozás késedelmes, hiányos tájékoztatása miatt egyik pillanatról a másikra kellett megtiltani a csapvíz fogyasztását Esztergomban, az emberek ez idő alatt zacskós vizet ihattak. Az akkori vizsgálatok megállapították, hogy az Onyx Kft. szabálytalanságok sorozatát követte el. Kiderült, hogy a mérgeket a patakba vezető csatorna is illegális módon készült, illetve azt is megállapították, hogy a kft. engedély nélkül, nagy mennyiségben halmozott fel veszélyes hulladékokat.
Esztergomban időközben népszavazáson nyilvánított véleményt a lakosság arról: jobban szeretnék, ha a jövőben a biztonságosabb karsztvízlelőhelyekről látnák el ivóvízzel a várost. Az Onyx szenynyezése miatt büntetőeljárás is indult, amely még nem zárult le.



Szemben a nyilvánossággal. A dorogi hulladékégetőt üzemeltető Onyx Kft. éveken át pereskedett azokkal a médiumokkal és újságírókkal, amelyek figyelmeztettek: nincs minden rendben a veszélyes üzem körül. A cég által indított eljárásokban több lap munkatársának ítélt meg jelentősebb kártérítési összeget a bíróság. Az egyik ilyen eset, amikor a Napi Magyarország 1999 októberében tényfeltáró riportot jelentetett meg arról, hogy bár a szakértői vélemények az égetőmű salakjának veszélyesebb kategóriába sorolását javasolták, a Pepó Pál vezette környezetvédelmi minisztérium mégis enyhítette a salak kezelésére vonatkozó előírásokat. A dorogi cég állításai javarészt nem igazolódtak be az eljárás során. A bíróság – nem cáfolva a cikkben megjelent tényeket – mégis a kártérítés mellett határozott, s egy közlemény megjelentetését rendelte el. A mára kissé komikusan hangzó sorok így szólnak: „az égetőmű az ártalmatlanítási tevékenységét hatósági engedélyek alapján végzi. (…) Az illetékes hatóságok az égetőmű működését, a hatósági előírások betartását folyamatosan ellenőrzik. Az égetőmű jogosult volt és jelenleg is jogosult a működési engedélyében meghatározott ártalmatlanítási tevékenység folytatására…”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.