Kampányrepülést végzett Vári?

A zengői radarépítés érdekében tett kampányfogásnak tekinthető a szakértők egy része szerint Vári Gyula tesztrepülése, amellyel a hivatalos tájékoztatás alapján a magyar légtérellenőrzés hiányosságait kívánták felderíteni a déli határvidéken. A Zengőre tervezett lokátor nem is igazán alkalmas az alacsonyan támadó légi járművek, illetve fegyverek tökéletes felderítésére.

Mernyó Ferenc lokátorszakértő szerint ha a Zengőt síkság venné körül a feltételezett ellenség irányából, akkor egy ötszáz méter magasra telepített radar közel száz kilométer távolságból lenne képes felderíteni az ötven méter magasságban támadó légi célt. Mivel a Zengő környéke nem ilyen, s túl közel van a határhoz, a lokátornak kevés haszna lenne ilyen esetben. – A háborús akciók leleplezése nem elsősorban a földi radarok, hanem a felderítő műholdak feladata, de a terrorcselekmények ellen is nehezen védekezhetünk csupán a lokátorokkal – mutatott rá Mernyó Ferenc.
Lapunknak más, nevük mellőzését kérő szakértők is azt mondták: a zengői radar nem igazán alkalmas az alacsonyan szálló kisrepülőgépek felderítésére. Vári Gyula akciója inkább egy jól kitalált kampányfogás volt a zengői sok milliárd forintos beruházás ellenzőinek térdre kényszerítésére.
Szentesi György haditechnikai szakértő ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy elengedhetetlen Békéscsaba és Bánkút mellett a harmadik radar megépítése. A szakember véleményét osztják a Zengő-bizottságba delegált honvédelmi minisztériumi tagok és a próbarepülést végző Vári Gyula volt műrepülő bajnok, ma MSZP-s képviselő is, aki szerint már az országhatárnál észrevették volna őt a zengői lokátorral.
Herbert Tamás, a Civilek a Zengőért Mozgalom vezetője szerint kampányízű az ügy felmelegítése, hiszen a kormány már rég találhatott volna új helyszínt a lokátornak. A Fidesz is új helyszín keresésére szólította fel a kormányt, és állásfoglalást kért arról, a miniszterelnök nem sértett-e államtitkot a tesztrepülési akció kiteregetésével.

Háttér az 5. oldalon