Visszatérhet-e a Discovery?

A NASA szerint az eddigi vizsgálatok arra utalnak, biztonságosan hazaszállíthatja a hét asztronautát a Nemzetközi Űrállomásról a Discovery űrrepülőgép, bár az esetleges szárnysérülésekre csak a második űrséta deríthet fényt. Egyelőre csak arról döntöttek, hogy ha az űrjármű hazatérhet, a tervezettnél egy nappal később indul el.

MN-összeállítás
2005. 07. 31. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elég jó állapotban van a Discovery külső szigetelése és hővédő pajzsa ahhoz, hogy az űrrepülőgép a túlforrósodás veszélye nélkül belépjen a Föld atmoszférájába, és biztonságban hazaszállítsa a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) a fedélzetén utazó hét asztronautát – adta hírül a BBC. Wayne Hale-nek, az űrsiklóprogram helyettes vezetőjének optimista nyilatkozatát azonban a tények nem látszanak alátámasztani.
A Discovery tizenöt méter hoszszú robotkarjára szerelt lézerrel eddig azt sikerült megállapítani, hogy a sikló alsó részén néhány, az orrfutómű közelében pedig egy sérülésnyom van. Az űrhajósok azt is föltárták, hogy a parancsnoki ablak alatt felpúposodott a hővédő pajzs. A NASA mérnökei szerint mindez nem jelent veszélyt az asztronautákra, hangsúlyozta Hale, akinek kikezdhetetlen derűlátásáról korábbi nyilatkozatai is tanúskodnak.
Ismeretes: a múlt keddi start után a szigetelésből jóval nagyobb darabok szakadtak le, mint kezdetben gondolták, s emiatt a jobb szárny sérülését sem lehet kizárni. A NASA ezért megtiltotta az űrsiklók repülését, amíg az ismétlődő, a Columbia űrsikló vesztét is okozó technikai gondra nem sikerül megnyugtató megoldást találni. Baj esetén tehát nem indulhat útnak az űrhajósokért az Atlantis sem, amelynek a vészforgatókönyv szerint eredetileg a mentőhajó szerepét szánták. A NASA szerdai bejelentése utáni sajtókonferencián elhangzott kérdésre: milyen következményei lehetnek a Discovery asztronautáira nézve az űrsiklóprogram leállításának, Wayne Hale könnyedén azt válaszolta: „A program nem állt le, hiszen most is fent van egy siklónk” – írta a CNN. Vagyis: ha törik, ha szakad, a Discoverynek meg kell kísérelnie a hazatérést.
Az, hogy a csaknem százszázalékos biztonság, amiről Hale beszélt, garantálható-e, még csak ezután dől el, a tüzetes szárnyvizsgálat ugyanis még hátravan. Márpedig a szakemberek szerint az űrrepülőgép szárnyának bizonyos részein már a legkisebb sérülés is a gép felrobbanásához vezethet.
Éppen ezért a NASA egyelőre nem döntötte el, hazatérhet-e Floridába a Discovery. Csak arról határozott, hogy ha engedélyt kap a visszatérésre, akkor augusztus 7. helyett augusztus 8-án kell földet érnie. Az egynapos hosszabbítás arra szolgál, hogy az ISS kéttagú legénysége előtt álló sok munkában többet segíthessen az űrrepülőgép személyzete.
A Discovery asztronautái a kamerák előtt jókedvűnek és bizakodónak mutatkoznak. Bár Eileen Collins parancsnok, aki korábban az űrsikló útja előtt tornyosuló minden gond dacára azt hangoztatta: biztosra veszi a misszió sikerét, a hét végén már nem állta meg, hogy némi kritikát gyakoroljon a NASA felett. Meghökkentőnek nevezte, hogy a hővédő burkolatról több darab is leszakadt, noha az űrkutatási ügynökség éppen az ilyen természetű gondok megelőzésén fáradozott.
Az űrsikló két asztronautája, az amerikai Stephen Robinson és a japán Noguicsi Szoicsi szombaton hat és fél órás űrsétán kutatott esetleges sérülések után a Discoveryn, és a rakodótérben a Földről magukkal vitt mintákon kipróbálták azt az eljárást is, amelynek segítségével a világűrben is orvosolhatók a hővédő pajzs kisebb sérülései. Az asztronautáknak még két űrsétára kell vállalkozniuk, de a NASA reméli, nem lesz szükség arra, hogy befoltozzák a Discoveryt.



Vita a tizedik bolygóról. Mike Brown amerikai csillagász a hét végén bejelentette, hogy a Naprendszerben olyan bolygóra leltek, amelynek átmérője nagyobb a Plútóénál. Mivel a Plútót a Naprendszer kilencedik bolygójaként tartják számon, a nála nagyobb planétát a tizedik bolygónak kellene elismerni. Ám számos csillagász szerint már a Plútó sem érdemli meg a bolygó nevet, az ugyanis nem egyéb, mint a Neptunuszon túl lévő Kuiper-övezet egyik aszteroidája (kisbolygó), amelyek közül már sokat felfedeztek. Egyiküket éppen néhány órával azelőtt, hogy a „tizedik bolygó” megtalálásának hírét bejelentették. A fanyalgó szakemberek azonban elmulasztották hangsúlyozni, hogy a Kupier-övezet már ismert aszteroidái közül egyik sem vetekedhet a most megtalált objektum méreteivel. Az új égitest ideiglenesen a 2003 UB 313 nevet kapta, de felfedezői majd a Xéna névvel szeretnék illetni. (Sky)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.