Már a határőrség központját is el akarja adni a magyar állam, közelebbről a Belügyminisztérium frontembere, az ábrándos tekintetű Lamperth Mónika. Szép helyen van ez a határőrbástya, Buda villaövezetében, a Ferenc-halom tövében, egy – ingatlanszakértők szerint – kilencmilliárd forintot érő panorámás óriástelken. Gyurcsány is megirigyelné.
Dobra verik emellett a nagykanizsai, a zalaegerszegi és a balassagyarmati határőr-igazgatóságokat is – a gond mindössze annyi, nincs hová menjenek az addig ott dolgozók. Eddig szép becsülettel védték határainkat, most meg jött Lamperth Mónika, és eladta fejük fölül a laktanyát. Illetékes helyen az egész akciót az „ésszerűbb és hatékonyabb működtetés” fedőköntösbe bújtatták, bár akad olyan nézet is, amely kapuzárási pánikként értékeli a nagyszabású kiárusítást: itt van még ez a maradék pár hónap, elvtársak, addig kaszáljunk, amíg lábon áll a gabona.
Itt jegyezném meg, hogy az országos parancsnokság Labanc utcai központja egykoron (1928-ban) a jezsuiták lelki gyakorlatos házának épült, s működött is, mígnem a Rákosi-féle katasztrófabrigád 1950-ben el nem kobozta. A most kiebrudalt határőrség 1953-ban vert sátrat a patinás ingatlanban. És mégis mozog a Föld… (Meg aztán a dohányra is nagy szüksége van a „kirobbanó sikerű” Magyarországnak.)
Mit lehetne még eladni ebből a maroknyi hazából, kedves monetáris haramiák? A bazilikát? A Hortobágyot, a Hősök tere szobrait? A lelki üdvötöket már eladtátok az utolsó sóhajig. Mi jöhet még? Mónikától kérdem: tudja-e már, hol éjszakáznak az elzavart határőrök?
klubvilágbajnokság
Erre a rekordra aligha vágyott a Real Madrid
