Mádl Ferenc szerint a felsőoktatási törvény egyes szabályai ellentétesek a tudományos élet szabadságával. Az államfő úgy fogalmazott: a jogszabály több olyan kérdést is az irányító testületek hatáskörébe utal, amely közvetlenül érinti a felsőoktatási intézményeken belül a tudomány kérdéseit, annak művelőit azonban kizárták a testületekből, ezért azok nem valósítják meg a felsőoktatási intézmények tudományos autonómiáját. Az elnök alkotmányellenesnek találta azokat a szabályokat is, amelyek a kormányt felhatalmazzák azon tudományágak meghatározására, amelyekben doktori képzés folyhat. Mádl Ferenc kifogásolta, hogy a törvény a miniszter bizonyos fenntartói döntéseivel szemben nem biztosítja a felsőoktatási intézmények számára azt a jogot, hogy bírósághoz forduljanak.
A Fidesz már korábban bejelentette, hogy a törvény kihirdetése esetén Alkotmánybírósághoz fordul, mert a jogszabály tizenkét ponton sérti az alaptörvényt. Pokorni Zoltán, a párt alelnöke úgy látja: a törvény sérti az intézmények autonómiáját, veszélyezteti az egyetemek vagyonát és negatívan érinti a hallgatók jogbiztonságát. A lineáris rendszert fokozatosan, a régi és az új képzési formát egymás mellett működtetve kellene bevezetni.
Az Orbán-kormány oktatási minisztere szerint 2003 óta 18,7 százalékkal csökkent az államilag finanszírozott egyetemi és 4,7 százalékkal a főiskolai hallgatók száma, azaz 5500-zal kevesebben tanulhatnak ingyen. A felsőoktatási törvény bevezetésével a helyzet tovább súlyosbodik, mivel az 15–25 százalékos forráskivonást eredményez. Ennek oka, hogy az egyetemeken már a hároméves alapképzés után diplomát szerezhet a hallgató, ugyanígy a főiskolai képzés is lerövidül.
Az Oktatási Minisztérium szerint azonban a köztársasági elnök alkotmányossági aggályai nem érintik a törvényjavaslat legfontosabb elemeit, így a többciklusú képzés bevezetésére vonatkozó rendelkezéseket sem. Hozzáteszik: amennyiben az Alkotmánybíróság egyetért az indítvánnyal, a kifogásolt elemeket az Országgyűlés még ősszel módosíthatja, így a felsőoktatási reform bevezetése nem kerül veszélybe.
A kétciklusú, vagy más néven bolognai folyamat célja a könnyen áttekinthető és összehasonlítható oklevelek rendszerének bevezetése. A bolognai nyilatkozatot aláíró országok – 1999-ben 29 állam, köztük Magyarország – önként vállalták, hogy felsőoktatás-politikájukat összehangolják. A folyamat eredményeképpen 2010-ig az egyes országok felsőoktatási rendszerei egy nagy európai rendszer, az Európai Felsőoktatási Térség részeivé válnak. A felsőoktatási törvény meghatározza a kétciklusú, lineáris képzés feltételeit. Ezek alapján már három egyetemi év elvégzése után (alapképzés) kaphatnának diplomát a hallgatók, majd további két év tanulással magiszteri fokozatot szerezhetnének. A harmadik szint a doktoranduszképzés lenne. Ezzel differenciálódnának a diplomák, azaz egy mesteroklevél jóval többet érne egy alapképzésben szerzett papírnál. Az új rendszerben az érettségi után egyetemre jelentkező diákok csak az alapképzésre nyernének felvételt, és három év után csupán a hallgatók 33 százaléka tanulhatna tovább a mesterkurzuson. Kérdés, hogy vajon mennyire lenne versenyképes az alacsonyabb fokú diploma. A többciklusú, egymásra épülő, lineáris képzést 2006-tól felmenő rendszerben kötelezően alkalmazniuk kell a felsőoktatási intézményeknek. Több szakterület – például jogász-, illetve tanárképzés – átalakításáról a szakemberek vitáznak, mivel egy részük szerint ezeket a kurzusokat értelmetlen, sőt káros kétciklusúvá tenni. Ennek ellenére Magyar Bálint a nyár elején bejelentette, hogy a pedagógusképzést is beillesztik a lineáris rendszerbe. A tervek szerint a jövőben nem válik szét az általános iskolai felső tagozatos és a középiskolai tanárképzés, mindkettőhöz ugyanazt az ötéves kurzust kell elvégezni. Erősíteni akarják a képzés gyakorlati jellegét, ezért az állam egy további tanulmányi félévet finanszíroz iskolai gyakorlatra, e nélkül nem adható ki a diploma.
A hároméves alapképzésben részt vevők egyharmada léphet majd tovább kétéves mesterképzésre. Diplomát ugyan azok is kapnak, akiket nem vesznek fel az emelt szintű kurzusra, ám azzal nem taníthatnak. Az alapképzés során egy szakon képeznek, míg a mesterképzésből két tantárgyi szakképzettséggel lép ki a hallgató. A mesterképzésre felvételt nyert hallgatók választhatnak, hogy pedagógusok vagy pedig ágazati szakemberek, például matematikusok akarnak-e lenni. Az óvodai, a tanítói és a konduktori képzések alapszakként működnek majd, de a jelenleg érvényes négyéves időtartammal.
– Semmi szükség a tanárképzés kétciklusúvá alakítására, ráadásul pazarlás is – mondta korábban Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője. A szakpolitikus szerint a bolognai rendszer alapvető célja, hogy nemzetközi szinten egységessé tegye a diplomát, így az külföldön is ugyanolyan értéket képviseljen, mint itthon.
Az oktatáspolitikus viszont úgy véli, nagyon rosszul járnának az új rendszerrel azok, akiket az alapképzés után nem vesznek fel mesterkurzusra, az alapszakos diploma ugyanis nem jogosít fel tanításra. Mindenképp pazarló lenne ez a megoldás, hiszen az állam által finanszírozott hároméves alapképzést elvégző, ám a mesterkurzusra be nem jutó hallgatókból csak akkor lenne pedagógus, ha saját maguk fizetnék ki a magasabb fokú képzés költségeit.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter újabb árulót talált!
