Emléknek lenni

A l á m e r ü l t A t l a n t i s z o m

Móser Zoltán
2005. 08. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Dunaföldváron sokszor jártam, de a volt bencés kolostor helyét sosem tudtam lefényképezni, mert nem tudni, hogy pontosan hol volt. Aztán egy alkalommal a Csonka-toronyban járva a földszinten szembetalálkoztam a képen látható különös faragvánnyal. Itt tudtam meg, hogy a bencések XIII. századi kolostorának töredéke ez a kő.
A XII. századi első oklevél még viculust, falucskát említ (a torony környékén, a Várhegyen előkerült középkori szemétgödör anyaga mindenesetre Árpád-kori településre utal); de a XIII. században Földvárt már rangosabb helységként (Villa, pessesio) említik, és a XIV. században városi (oppidum) rangra emelkedett.
Egy 1199-ből származó oklevél alapján bizonyos, hogy már a XII. században bencés apátság állott Dunaföldváron. Egy 1303-as oklevél szerint Szent Péter tiszteletére szentelt monostor volt, amely a pécsi egyházmegyéhez tartozott, és hiteles helyként is működött. „A bencés apátság tehát jelentős méretű épület lehetett – írja Mendele Ferenc kis könyvében –, de helyét illetően csak közvetett adatokkal rendelkezünk. Ezek az adatok mindenképpen arra utalnak, hogy magaslati helyen épült a monostor. Az eddigi kevés adat alapján az apátság pontos helyét még ma sem tudjuk rögzíteni, de joggal feltételezhetjük, hogy a Szent Ilona titulusú barokk templom és a Csonka-torony között helyezkedett el. Sőt az is lehetséges, hogy a barokk templom a régi alapfalak egy részének felhasználásával készült.”
Egy 1735-ben kelt szerződésben arról olvashatunk, hogy az apátsági rezidencia romokban hever. A templom szentélyét a ferencesek kapták meg, hogy anyagát új kolostoruk építéséhez használják fel.
Az 1974-ben végzett régészeti kutatások során – a Csonka-tornyot övező udvarrészen – két nagyméretű román faragott kőtöredék került elő. Az egyik egy palmettás faragványtöredék, a másik olyan sárkányos oszlopfő, amely hasukkal érintkező állatokat ábrázol. Ennek a jó állapotban fennmaradt faragott kőnek a származását az ábrázolás módja és stílusa alapján a XIII. század első felére teszik a kutatók.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.