Fizetni kell a második szakmáért

Szeptember 1-jétől megszűnik a második szakképesítés ingyenessége. A tandíjas képzést felmenő rendszerben vezetik be, vagyis azoknak még nem kell fizetniük, akik már tavaly elkezdték tanulmányaikat. A Fidesz szerint a kormány esélyegyenlőségről beszél, miközben ismét a legrosszabb helyzetben lévő fiatalokat sújtja a döntéssel.

2005. 08. 28. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szakképzésben részt vevő tanulók a jövőben csak az első képesítés megszerzése során tanulhatnak az iskolákban térítésmentesen, a második szakmáért fizetni kell – áll abban az idei tanévhez kapcsolódó segédanyagban, amit az oktatási tárca készített az iskolaigazgatók részére. A dokumentum szerint a költségvetési törvény rendelkezik a korlátozásról. A döntés az idei tanév kezdetétől lép hatályba. A jogszabály nem érvényes minden tanulóra. Azok még ingyenesen szerezhetik meg második szakmájukat, akik már tavaly megkezdték tanulmányaikat, az idei tanévben első évfolyamba járóknak azonban már fizetniük kell ugyanezért. A korlátozás nem vonatkozik a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű tanulókra.
A Fidesz szerint a második szakma ingyenességének eltörlésével a kormány ismét a legrászorultabb fiatalokat hozza nehéz helyzetbe. Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője kijelentette: a kabinet és az oktatási tárca folyton az esélyegyenlőségről beszél, miközben ellehetetleníti a nehezebb körülmények között élő fiatalok tanulását, akik ezáltal kiszorulhatnak a munkaerőpiacról.
Szeptember 1-jétől egyébként több, diákokat és tanárokat érintő jogszabályváltozás is életbe lép. Négy és fél százalékkal emelkedik a pedagógusbér, az általános iskola második osztályában is megtiltják a buktatást, és megszüntetik az osztályozást, valamint anyagi támogatásban is különbséget tesznek a nagy és a kis létszámú iskolába járó diákok között. Az előbbi intézmények tízezer forinttal többet kapnak az oda járó diákok után, mint a kisiskolák. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke korábban lapunknak azt mondta: komoly probléma, hogy a tanári mérlegelési lehetőségből kötelező érvényű tiltás lett, mivel a buktatás eltörlése nem motiválja tanulásra a diákot. Az iskolák különböző mértékű támogatása kapcsán kijelentette: elfogadhatatlannak tartja a döntést egy olyan oktatási kormányzattól, amely a diszkrimináció teljes megszüntetését tűzte ki célul.



Büntetik a kis létszámú iskolákat. A Fidesz szerint az oktatás területén át kell térni az önkormányzati bérrendszerről a központilag garantált bérgazdálkodásra, a szabályozás részletein az ellenzéki párt oktatási műhelye dolgozik. Pokorni Zoltán, a párt alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy számos kistelepülésen iskola- és óvodabezárásokkal, átszervezésekkel indul a tanév, mert a kormány döntése miatt idén szeptembertől tízezer forintot vesznek el gyermekenként azoktól az intézményektől, amelyekben az osztálylétszám nem ér el egy bizonyos százalékot. Közel 1200 intézményt és százezer gyereket érint kedvezőtlenül a kormány intézkedése, az előzetes adatok szerint 200-300 intézményben kell a legsúlyosabb következményekre, megszűnésre vagy összevonásra számítani. Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője pedig arra szólított fel: Magyar Bálint oktatási miniszter kezdeményezze a pedagógusok elmaradt 13. havi illetményének kifizetését. Emlékezetes, hogy a kormány 2005-től megszüntette a 13. havi illetményt, helyette nulladik havi juttatást vezetett be.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.