(hol a szo-cinizmus határa…)

Kristóf Attila
2005. 08. 01. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Én nem tudom, hogy a Gyurcsány-kormány mennyiben emlékeztet hajdanvolt szocialista kormányainkra, amelyeknek tevékenységét a folyton-folyvást megújuló, névcserékkel operáló Párt irányította és ellenőrizte. Gyurcsány annyiban mindenképpen különbözik teszem azt Lázár elvtárstól, hogy az MSZP nem irányítja és nem ellenőrzi, sőt készségesen aláveti magát akaratának, személyében sejdítve az új szocialista Messiást. Ám ha a felszín alá tekintünk, rögvest észrevehetünk rokonvonásokat. Ezek közül a legfontosabb talán a népjólét fokozásának szüntelen hangoztatása, a szociális érzékenység örök komédiája, az atyai gondoskodás illúziójának fenntartása, ami a magyar populáció széles rétegeiben – a választások alkalmával – a hála és remény kétes érzését ébreszti.
A kádári konszolidáció és viszonylagos jólét alapját a nyugati kölcsönök teremtették meg, amelyeket az ország lényegében felélt, anélkül, hogy gazdaságát képes lett volna modernizálni. A jó szándékkal felvett kölcsönök kövezték ki a pokolba vezető utat, mivel más hasznuk lényegében nem volt, mint az, hogy a nyugati sajtó Magyarországot a szocialista tábor legvidámabb barakkjának nevezhette. A kölcsönök viszonylagos jólétet hoztak a magyar népességnek, de nem teremtettek lehetőséget arra, hogy korszerűbb körülmények között, termelékenyen dolgozhasson, ami a huzamos jólét alapfeltétele. A szocialista metódus húzta-halasztotta a dolgot, miközben az ország az egyre növekvő adósságterhet cipelte. Világos volt, hogy valamikor a jövőben mindenért meg kell fizetni.
A huszonegymilliárd dollár fölé emelkedett adósság mérgezte meg a rendszerváltozás kezdeti időszakát is, lényegében előkészítve az Antall-kormány bukását. Az ország e teher alatt roskadozva kényszerült építeni a piacgazdaságot, abban a reményben, hogy a hazánkba érkező, úgynevezett működő tőke révén sikerül azt a korszerűsítést végrehajtani, amely a hazai GDP-t felemeli arra a szintre, amely már elbírja és csökkenteni tudja az adósságállományt. Ténylegesen a rendszerváltozásra nem azért volt szükség, hogy az emberek hipp-hopp jobban éljenek, hanem azért, hogy kiépüljön és megszilárduljon egy magasabb szintű létmód törvényi, politikai, gazdasági, pénzügyi alapja.
Ennek egyik lényeges eleme lett volna az adósságállomány fokozatos csökkentése és a nemzeti össztermék gyors növekedése, s ezzel együtt az államháztartás egyensúlya. Sajnos e helyett az utóbbi három évben egy lassuló gazdaságban a külföldi államadósság növekedése következett be. Amikor Gyurcsány arról beszél, hogy a szocialista kormány regnálása alatt ennyi és ennyi lakás épült, enynyivel és ennyivel növekedtek a reáljövedelmek, mintegy magyarázva az adósságnövekedést, ugyanarra az útra téved, amit a szocialisták bankárüdvöskéje, Fekete János oly szépen kitaposott. A szocialisták, úgy látszik, szeretnek kölcsön vett pénzből osztogatni. Ez a hasonlóság döbbenetes, és az ország jövője szempontjából tragikusnak nevezhető. Valójában ez minősíti a Medgyessy–Gyurcsány-kormányok teljesítményét, és sajnos ezen a gazdaság verbális dübörögtetése semmit sem segít.
Ezt nem lehet kidumálni. Ez nem az ellenzék aknamunkájának gyümölcse. Ezt semmiféle vita, kihívás, politikai lózung nem befolyásolja. Ezt nem lehet kampányfogásokkal eliminálni. Sajnos arra sincs remény, hogy ez a kormány sorozatos hibáit valamilyen módon korrigálni tudja. Alapvetően az ígérgetés és osztogatás mértékét vétette el, mivel sosem volt más célja, mint a hatalom megragadása. Az arcátlanság teteje az, ahogy Gyurcsány a kozmetikázott és kimazsolázott adatokkal, közel egy évvel a 2006-os választások előtt, kampányolni kezdett. Hogy a cinizmusnak és különösen a szo-cinizmusnak hol a határa, én nem tudom…

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.