Lapunk az oktatási tárca sajtóosztályán érdeklődött arról, hogy hány iskolát, illetve óvodát zárnak be szeptembertől. A minisztériumban azonban azt közölték: nincsenek adataik az összevonásokról, mivel nem a tárca, hanem a fenntartók döntenek a bezárásokról. Hozzátették: csak utólag lesznek információk arról, hogy hány intézményben nem indult meg a tanítás az új tanévben.
A Fidesz azonban állítja: az oktatási tárca olyan adatok birtokában van, amelyek alkalmasak arra, hogy pontos becslést adjanak az összevonásokról. Ha ezt nem teszik meg, akkor vélhetően nem akarnak válaszolni a kérdésre. Sió László, a párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője úgy tudja: több száz óvodát és iskolát érintenek a pedagóguselbocsátásokkal járó átszervezések, amelyeknek egy része csoport- és osztályöszszevonást, sok esetben pedig intézménybezárást jelent. Sió szerint megszűnik majd jó néhány olyan iskola is, amely már évek óta több település egyetlen összevont oktatási intézményeként működik.
A politikus kijelentette: az öszszevonásokat nagymértékben gerjeszti az, hogy a kormánypártok által támogatott idei költségvetés szerint gyermekenként tízezer forintos kiegészítő normatívát fizetnek azoknak az intézményeknek, amelyek a megfelelő létszámban feltöltik a férőhelyeket. A kis létszámú iskolák elesnek ettől az összegtől.
Arató Gergely, az oktatási tárca politikai államtitkára egyébként tegnap Kazincbarcikán kijelentette: az új tanévben a felfedezett hibák kijavítása mellett tovább folytatódik az oktatási rendszer megreformálása. Szeptemberben mintegy egymillió-négyszázezer diák kezdi meg a tanévet, és az oktatási kormányzat felelőssége, hogy minden tanuló megkapja a megfelelő esélyt a boldogulásra. Hozzátette: az ország sikerének kulcsa az, hogy minden egyes gyerek – jöjjön bármilyen családból, bármilyen háttérből – esélyt, lehetőséget, tudást kapjon az iskolában. Arató szerint a Nemzeti Fejlesztési Terv részeként képességalapú oktatási csomagokat dolgoznak ki. A projekt megvalósítására mintegy kilencmilliárd forint áll rendelkezésre.
Nem várnak az Alkotmánybíróságra. Az oktatási tárca közleménye szerint a minisztérium támogatja azt a régi felsőoktatási törvényhez készülő képviselői módosító indítványt, amely felhatalmazást adna a tárcának a képzési reform folytatására, a többciklusú felsőoktatási szerkezet menetrend szerinti bevezetésére. Mint ismert, a bolognai rendszert szentesítő új felsőoktatási törvényt Mádl Ferenc előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz, mert szerinte az több ponton is ellenkezik az alaptörvénnyel. Az új jogszabály így nem léphetett hatályba.